A határ 277 méter

Pozsony. Jövőre csökken a síkvidéki települések költségvetése a magasabban fekvő városok és falvak javára. A Fico-kormány ugyanis nagyobb mértékben akarja figyelembe venni a tengerszint feletti magasságot az éves adóbevételek meghatározásakor, ilyen értelemben módosította az elosztást szabályozó kormányrendeletet. A községek éves költségvetésük legnagyobb részét a természetes személyek jövedelemadójából kapják, az elosztást kormányrendelet határozza meg. A tengerszint feletti magasságot már a jelenlegi szabályozás is figyelembe veszi, idén 2,792 milliárd koronát osztanak el ily módon, a módosítás szerint ez az összeg 3,616 milliárd koronára nő. „A magasabban fekvő falvak és városok költségvetése számára ez 219,9 millió korona pluszt jelent” – áll a kormányrendelet indoklásában. Ebből több mint 90 millió koronát az úgynevezett hegyi települések, vagyis a 600 méternél magasabban fekvő községek kapnak majd. A határ 277 méter tengerszint felett, a magasabban fekvő települések többet, az alacsonyabban fekvők kevesebbet kapnak jövőre. A rendelet magasabban fekvő községek nagyobb energiaigényével, az iskolák és az oktatási intézmények fenntartásának magasabb költségeivel, a közutak drágább karbantartásával indokolja a változtatás szükségességét. Hasonló tervezetet már januárban a korábbi kormány is készített, akkor azonban levették a napirendről. Egyes városok költségvetését akár néhány millió koronával is csökkenti a rendelet, a legrosszabbul Pozsony jár, mely több mint 36 millió koronával kap kevesebbet. Csökken azonban az alacsonyabban fekvő kisebb városok és falvak jövő éves költségvetése is.

„Jobb lett volna komplex módon értékelni a 2005-ös évet, amikor a pénzügyi decentralizáció életbe lépett” – mondta lapunknak Oľga Gáfriková, a Szlovákiai Városok és falvak Társulásának (ZMOS) szóvivője. Az előző kormány által bevezetett finanszírozási rendszer a ZMOS szerint jó, de kisebb módosításokat elképzelhetőnek tart. Farkas Iván (MKP) parlamenti képviselő szerint a kormányrendelet botrányos. „Az előző kormány idején igyekeztünk betartatni azt az elvet, hogy a déli, alacsonyabban fekvő községek kárára ne támogassuk az északibb településeket” – mondta lapunknak Farkas. A kormány a magasabb fűtési és a hideg miatti egyéb kiadásokkal indokolja a módosítást. Farkas szerint ez az indoklás is megkérdőjelezhető. „Igaz, hogy ott tovább tart a fűtési szezon, de a hőenergia egységnyi ára 10–15 százalékkal alacsonyabb” – magyarázta az MKP önkormányzati szakértője. Ugyanakkor a nyári trópusi melegek a déli községeknek magasabb költségeket okoznak, főleg abban az esetben, ha a községi intézményekben működik klimatizáció. Farkas szerint hiba volt kormányrendeletben szabályozni a személyi jövedelemadó elosztását, be kellett volna építeni a vonatkozó törvénybe. „ĺgy ellenzékként csak a partvonalról bírálhatjuk a kormányt, igazi beleszólásunk nincs” – mondta Farkas.

A kormány indoklása szerint a rendelet 1581 települést érint negatívan, a bevételei 1306-nak nőnek. A lakosság tekintetében még rosszabb az arány, mindössze 37,6 százaléknak kedvez, 62,4 százalékot érint hátrányosan. A rendelet a 2007. január 1-jén lép életbe. (lpj)