A gyomirtást környezetbarát módon is el lehet végezni

A környezetbarát gyomirtásnak sokféle technikája van. Elsőnek mindenkinek a kapa juthat eszébe, de számtalan más mód is van arra, hogy visszaszorítsuk azon növények fejlődését, melyek ott nőnek, ahol azt mi nem szeretnénk.

A gyomok a számunkra fontos növények fejlődését akadályozzák, és így a termés mennyiségét vagy minőségét csökkentik. Előfordulhat olyan eset is, hogy az egyébként hasznos növény gyommá válik. ĺgy a rozs vagy a napraforgó a búza között, a nyírfa a tölgyesben vagy az előző évben termesztett torma a zöldségeskertben gyomnak minősül. A világon mindössze 200 gyomfaj határozza meg a mezőgazdasági termelést, ebből is csak 20 mondható veszélyes fajnak.

Megfelelő növényt a megfelelő helyre

A kertünk növényeit aszerint is csoportosíthatjuk, hogy segítik-e a gyomok fejlődését (gyomnevelő növények), vagy esetleg elnyomják azokat (gyomelnyomó növények). Mindig azok a növények képesek a gyomokat kordában tartani, amelyek korán fakadnak és sűrű lombozatukkal hamar beárnyékolják a talajt. Gyomnevelő növény a káposzta, a hagyma, a burgonya a szója, míg többek közt jól elnyomja a gyomokat a borsó és a bab. Fontos, hogy ugyanazon a területen ne termesszünk sokáig gyomnevelő növényeket, hanem évente váltogassuk a gyomnevelőt gyomelnyomóval. Természetesen a vetésváltásnál nem csak erre kell ügyelnünk, hanem arra is, hogy humuszcsökkentőt humusznövelő, mélyen gyökeresedőt sekélyen gyökerező, nitrogénfogyasztót nitrogéngyarapító, kis vízigényűt pedig nagy vízigényű növény kövessen.

A prevenció alapja a jó vetőmag. Ha saját magunk fogjuk a vetőmagot, akkor azt is kockáztatjuk, hogy a gyűjtés során gyommagvak is keverednek a kultúrnövény magvai közé. Lehetőleg csak fémzárolt vetőmagot vásároljunk. Fontos továbbá, hogy csak teljesen érett komposztot vagy istállótrágyát használjunk a talaj szerkezetének és tápanyagtartalmának javításához. Ebben ugyanis az esetleg belekeveredett gyommagvak már elpusztultak.

A mulcs a kertészkedők számára már nem ismeretlen fogalom. A mulcs tulajdonképpen bármilyen anyag lehet, célja az, hogy a talaj felszínén ne engedje meg elszaporodni a gyomokat, csökkentse a talaj hőingadozását és kipárolgását, ezáltal a talaj vízháztartásának egyensúlyát stabilizálja. A mulcs akár élő növény (fűfélék, fehér here stb.) is lehet olyan gyümölcsösökben, ahol biztosítani tudjuk a rendszeres kaszálást. A kaszálást azonban semmiképpen sem szabad egyszerre végezni az egész gyümölcsösben, mert a sorközökben lévő növényeken élő kártevők táplálék hiányában a gyümölcsfákat fogják károsítani.

A jó öreg kapa

A gyomirtásnak számtalan módja van. Legősibb és legkörnyezetbarátibb módja a kapálás vagy sarabolás. E szerszám nagyszerűségét bizonyítja, hogy már legalább 10 000 éve használjuk a mezőgazdasági termelésben. Bár leginkább munkaigényes kapával végezni a gyomlálást, kisméretű kertekben mindenképp ezt részesítsük előnyben. A gyomokat a legkönnyebben még fejlődésük kezdetén távolíthatjuk el, ezért a gyomlálásnál ügyeljünk a rendszerességre. Azokat a gyomnövényeket, melyek erőteljes föld alatti gyökereket, gyöktörzseket fejlesztenek és ezekből a föld felszín közelében történő vágás után is képesek kihajtani, a gyöktörzsükkel együtt kell eltávolítani (pl. pitypang). Ehhez külön eszközt is lehet vásárolni, melyet aszatolónak (acatolónak) nevezünk. Segítségével a gyöktörzset olyan mélyen tudjuk elvágni, hogy utána abból a növény már nem képes kifejlődni.

Vannak olyan helyek (pl. a gyepesített sorközű gyümölcsös), ahol a kaszával is jó eredményeket érhetünk el. A gyomkorlátozó hatása akkor megfelelő, ha a vágás olyan mélyen történik, hogy az oldalhajtásokból és a járulékos gyökerekből a gyomnövény már nem képes kifejlődni. Többszöri kaszálás hatására a növények tartalék tápanyagai kimerülnek.

Gyomirtás ecettel

Néhány külföldi biokertész már régóta használ ecetet gyomirtáshoz, de tudományos kísérletetekkel csak most támasztották alá az ecet gyomirtó hatását. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Mezőgazdasági Kutató Szolgálata (USDA Agricultural Research Service, ARS) jelentésében potenciális gyomirtóként említi a biológiai erjesztéssel előállított ecet 5-10 százalékos oldatát, és alternatív megoldásként ajánlja a biogazdálkodók számára. Az ARS szakemberei szabadföldi és üvegházi kísérleteik eredményei alapján a számba jöhető gyomok közt említi a közönséges libatopot (Chenopodium alba), a muhart (Setaria faberi), a sárga mályvát (Abutilon theophrasti), disznóparéjt (Amaranthus hybridus), mezei aszatot (Cirsium arvense). Az ecet hatékonysága ellenére, a gyomok néhány százalékos újrakelése minden gyomfajnál megfigyelhető volt.

Kézi permetezéssel végzett kísérleteik során az ecet 5-10 százalékos oldatát alkalmazták. A gyomok az alkalmazást követő két héten belül elpusztultak. A 10 százalékos ecetoldat a gyomok minimum 85 százalékát elpusztította. A fiatal növények ellen az alacsonyabb koncentráció is hatásosnak bizonyult, míg az idősebb egyedeket csak magas töménységű ecetoldattal lehetett kiirtani.

Érdekes fejleménye volt a kísérletnek, hogy az egyébként nagyon ellenálló mezei aszat bizonyult a leginkább ecetérzékeny növénynek, holott ez az egyik legellenállóbb gyomfaj. Már az 5 százalékos ecetoldat is az aszat 100 százalékos pusztulását okozta, míg 20 százalékos oldattal permetezve két óra alatt pusztultak el a növények. A kísérletben az is bebizonyosodott, hogy húsz százalékos ecetoldattal gyommentesíteni lehet a kukoricatáblát anélkül, hogy a kukorica károsodna.