A gyengébbek kedvéért...

Negyedszer hirdette meg a Szlovák Gázművek (SPP a. s.) a testi és szellemi fogyatékos gyermekek kreativitását elősegíteni és fejleszteni hivatott Gyermekalkotások hónapját. A speciális iskolák, kórházak és bentlakásos iskolák ifjú alkotóinak részvételével zajló országos rendezvényen az idén is akadt magyar versenyző, s folytatva a hagyományokat, képviseltette magát a Dunaszerdahelyi Speciális Magyar Tannyelvű Általános Iskola is.

A munkákat – többségükben rajzokat, festményeket, kollázsokat, háromkiterjedésű tárgyakat – szakavatott zsűri értékelte. A június 4-i, keddi ünnepélyes díjkiosztón, melyet a gázművek pozsonyi Fa utcai, galériaként ismert székházában tartottak, a meghívott díjazottak, az érdeklődők és a sajtó képviselői megtudták, hogy a versenybe 228 tanintézet és csoport összesen 3572 művel pályázott. Nos, ebben a nagyon erős mezőnyben tizenkét díjat osztott a bírálóbizottság, s az egyiket – a kitartó és folyamatos munkáért járót – éppen a dunaszerdahelyiek kapták.

A Horník Piroska igazgatóhelyettes felkészítette négytagú csapat tagjai – közülük csak Griga István hiányzott – a képzőművészeti verseny megálmodói, megvalósítói és pártfogói kezéből vehették át az okleveleket és a díjakkal járó ajándékokat. És akkor következzék a kitüntetettek névsora: Pék Zsuzsanna nyolcadik osztályos tanuló (16 éves), Griga István hatodik osztályos (14 éves), Malík Mário kilencedikes (16 éves) és Boráros József hatodik osztályos tanuló (15 éves). Velük parolázott a verseny tiszteletbeli elnöke, egyik mecénása, Peter Dvorský, valamint, csak a mestereket említve – a teljesség igénye nélkül, hiszen a gratulálók sorban álltak a zsúfolásig megtelt galériában – Karol Ondreička festőművész, egyetemi tanár.

A díjnyertes művekből összeálló tárlat június 9-éig tekinthető meg a már említett Fa utcai kiállítóteremben, de ha minden igaz, akkor a Pozsonyba addig nem látogatók sem maradnak le a megkapó, mert felejthetetlen esztétikai élményt nyújtó látványról, hiszen ezt követően az alkotások az SPP intézményeibe kerülnek, szerte az országban, majd a Bibianára, végül, akárcsak a tavalyi győztesek alkotásai: a mindenütt fellelhető, s vélhetően minden gyermek által ismert McDonald's gyorsbüfékbe. A rendezvény győztesei részt vesznek a kétévente sorra kerülő gyermekkönyv-illusztrációk versenyének gyermekzsűrijében – utóvégre aki most nyert, az már bizonyította, hogy érti a dolgát, s elvitathatatlan köze van az alkotóművészethez. Ők azok – s ezt valóban csak a gyengébbek, a bemutatóról hiányzó újságírók, iskolák, rajztanárok... kedvéért említem –, akik mozgáskorlátozás, Pozsonyba utazással járó fáradság, alig elviselhető hőség ide vagy oda, hősiesen helytálltak saját munkáik felavatását, népszerűsítését illetően is. A tőlük elvitathatatlan őszinteséggel és lelkesedéssel igazolva, hogy az alkotás ma már (megint és egyre inkább) nemcsak érték létrehozását jelenti, hanem annak huzamos, folytonos képviseletét, népszerűsítését is. S lehet-e nemesb, emberibb feladat a jó és értékálló (szép, hasznos, művészi) ügyek pártfogásánál?