175 éves a Pilsner Urquell

Csehországban a sörfőzésnek komoly hagyományai vannak, az első sörfőzde 1118-ban nyitotta meg kapuit. A habos nedű előállításával három város neve forrt össze az idők folyamán: Prága, České Budějovice (német nevén Budweis) és Plzeň (német nevén Pilsen), utóbbi az egyik legnevezetesebb cseh sörfajta, a Plzeňský Prazdroj (németül Pilsner Urquell) "szülővárosa".

Csehországban sörfőzési jogot sokáig csak a király adományozhatott, de a sörfőzdék fokozatosan szaporodtak, Plzeň városának polgárai a 18. század végére már kétszázhatvanat üzemeltettek. Ezekben főként úgynevezett felső érlelésű söröket állítottak elő, amelyek erjesztése során az élesztő a folyadék tetején lebeg. Az így készített sör azonban hamar megromlott, és mivel az élesztő számos mellékterméke a sörben maradt, minősége is hagyott maga után kívánnivalót. A cseh sörbarátoknál egy idő után betelt a pohár, 1838-ban a feldühödött polgárok egy csoportja 36 hektoliter gyenge minőségű sört locsolt szét a város főterén. Ezzel nem érték be, azt is eldöntötték, hogy új sörfőző üzemet építtetnek, amely csak minőségi sört gyárthat, Bürgerbraurei néven.

A feladattal megbízott Martin Stelzer az alsó-bajorországi Vilshofenben összeismerkedett egy Josef Groll nevű tapasztalt német sörfőzővel, aki különböző receptekkel kísérletezett, és Stelzer rábeszélésére Plzeňben folytatta munkáját. Bajorországban ebben az időben különböző sörélesztőfajtákat használtak, és mindenki féltékenyen őrizte titkát. A legenda szerint Groll egy kiugrott szerzetestől szerezte meg egy élesztőfajta titkos receptjét, amelyet a cseh városban termesztett kiváló, kétsoros, sima héjú árpával, a Žatec városát világhírűvé tevő aromakomlóval és a helyi lágy, kristálytiszta vízzel egészített ki, ezért szerepel a sör márkanevében az Urquell, vagyis ősforrás elnevezés.

Az alsóerjesztéses sörfőzés során a csíráztatott árpát (azaz a malátát) vízzel keverték, és kissé melegítették, hogy a csírában lévő anyagok hatására a sörlé enyhén erjedni kezdjen. Ezután főzték össze a komlóval, amely a kesernyés ízt adja, majd a lehűlt folyadékhoz adták a sörélesztőt. Ezután következett az alacsony hőfokú erjesztés a város történelmi, még a 14. században kialakított alagútrendszerében. Groll a gyár alatt futó tíz kilométeres pincerendszert jégtömbökkel hűtötte, erre a célra télen a környező tavakból vágtak ki és szekéren hoztak a városba hatalmas jégtáblákat, amelyeket a több méter mélyen kialakított jégvermekben halmoztak fel. Groll ezzel a módszerrel az erjesztőkádak hőmérsékletét folyamatosan 5-9 Celsius fok között tudta tartani, aminek üdvös hatásaként az élesztőrészecskék leülepedtek a tartályok aljára. A tökéletesen átlátszó sört ezután szűrték, majd újra felmelegítették, hogy tartósítsák. A lágy malátaaromájú, harmonikusan kesernyés, üdítő ízvilágú, aranyszínű, tükörtisztaságú italt látványosan bemutatták Plzeň főterén 1842. október 5-én.

A zavaros, gyenge minőségű söröket korábban fakupákban szolgálták fel az asztalokra, hogy ne vegyék el előre a szomjas vendégek kedvét. A világ első pilzeni söre azonban már "megengedhette magának" az átlátszó üvegkorsót, amelyben még szebben mutatott a habzó, fényes ital. A sört sokáig hordóban hozták forgalomba, és a kocsmákban verték csapra, a palackos sörök a 19. század végén a pasztörizálás felfedezése után terjedtek el.

A Pilsner Urquell, vagyis a Pilseni Ősforrás márkanevet 1898-ban jegyezték be hivatalosan, hogy az "igazi" sört megvédjék az egyre szaporodó hamisítványoktól. Az "arany sör" híre bejárta az egész Habsburg-birodalmat, s minden reggel egy különleges, sörrel megrakott vonat indult útnak Plzeňből Bécsbe. A cseh sör hamarosan meghódította Párizst, majd az Egyesült Államokat is. A gyárat 1999-ben a dél-afrikai SABMiller konzorcium vásárolta meg, 2016 óta a japán Aszahi konszern tulajdona. A plzeňi sörgyár, a Plzeňský Prazdroj 2015-ben bel- és külföldön több mint kétmillió hektoliter Pilsner Urquell márkájú sört értékesített, s további nyolcmillió hektolitert forgalmazott a Gambrinus, Kozel, Birell és más egyéb márkákból.