Somorjai gimnazisták Drezdában

Egyetemen, könyvtárban

Másnap a Drezdai Műszaki Egyetemen a matematika kar docense, Prof. Dr. Ralph Chill fogadott bennünket, aki angol nyelven bemutatta az intézményt és válaszolt kérdéseinkre. Betekintést nyertünk az egyetem oktatási programjába, információkat kaptunk az egyetemi karokról. Megnéztük az egyetemi épületeket, előadótermeket, melyekben a diákok matematika- vagy éppen fizikaelőadásokat hallgattak. Nekünk is lehetőségünk nyílt megtekinteni az egyetem elsős hallgatóival együtt egy kísérletekkel tarkított német nyelvű fizikaelőadást (centripetális és centrifugális erők témakörében), ami nagyon érdekes volt.

Az előadást követően az egyetemi könyvtárba vezetett utunk, mely szinte minden elképzelhető témában tartalmaz könyveket, nem utolsósorban magyar nyelvűeket is. Betartva a könyvtári szabályzatot, csendben körbejártuk a könyvtári labirintust, mindenütt olvasó vagy szakirodalmat böngésző egyetemistákat láttunk. A könyvtár nyugalmat és kellemes hangulatot árasztott, szinte irigyeltük az olvasmányaikba mélyedő diákokat. Érdekes volt a könyvtár egyik részében elhelyezkedő közösségi tér, amely úgy volt kialakítva, hogy lehessen csoportos munkát végezni, közös projekteken dolgozni.

A könyvtárnak van egy kis múzeuma is. Itt látható a Drezdai kódex, amely egy írásos maja emlék, hieroglifákkal és színes rajzokkal illusztrálva. A gazdagon díszített, 74 oldalas könyv az idegenvezető elmondása szerint 1200 körül íródott, és a világon mindössze négy ilyen kódex létezik. A legalább nyolc személy által megírt kódex más egyéb mellett asztronómiai számításokat és adatokat is tartalmaz. 1739-ben került Drezdába, egy bécsi ismeretlen kereskedőtől vásárolta meg a korabeli Drezdai Királyi Könyvtár vezetője.

Szemet kápráztató séta

Az egyetemi látogatás után utunk az óvárosba vezetett. A várost gyakran az Elba Firenzéjének is nevezik, elsősorban művészeti gyűjteményei, barokk és mediterrán építészete, valamint festői és éghajlati szempontból kedvező fekvése miatt. A délutáni séta az óvárosban szemet kápráztató volt, a Frauenkirchét (Miasszonyunk temploma) belülről is megcsodálhattuk. A templom 1726 és 1743 között épült, a város legjelentősebb épülete. Kupolája, amely 96 méter magas, „kőharang” néven vált ismertté. A II. világháború alatti bombatámadás következtében, 1945. február 13-án a templom teljesen kiégett. Két nappal később a kupolája is leomlott. Ezután a Frauenkirchét évtizedeken keresztül nem építették újjá, a romokat háborús mementóként a téren hagyták. A múlt század kilencvenes éveiben drezdai polgárok kezdeményezésére a templom újjáépült, az eredetivel teljesen azonos anyagokból, az eredeti építményből származó darabok felhasználásával. Napjainkban a Frauenkirche nemcsak vallási, hanem kulturális központ is, a béke és a megbékélés szimbóluma, gyakran ad otthont koncerteknek.

A következő csodálatos építmény, amelyet megnéztünk, a Drezdai Operaház (Semperoper) volt. A világ egyik leghíresebb operaháza nevét építészéről, Gottfried Semperről kapta. Hosszú múltra tekint vissza, az évszázadok során számos olyan nagy zeneszerző művének ősbemutatója volt itt, mint Richard Wagner és Richard Strauss. A tűz és a háború többszörös újjáépítést tett szükségessé, de minden alkalommal helyreállították korábbi dicsőségét. Ezt követően megnéztük a Fejedelmi körmenetet (Fürstenzug), amely egy meisseni porceláncsempékből készült hatalmas falfestmény, a szász uralkodók felvonulását ábrázolja. A több mint 100 méter hosszú alkotás a szász Wettin-dinasztia folytonosságának ünnepe, és a világ legnagyobb porcelánművészeti alkotása.

Drezdai Műszaki Interaktív Kiállítás

A harmadik napon délelőtt ellátogattunk a Drezdai Műszaki Interaktív Kiállításra. Ez egy hatalmas technikai múzeum, amely interaktív foglalkozásokat is biztosít. Minden emelete más-más, érdekes tematikát dolgoz fel. Sok izgalmas dolgot próbálhattunk ki, sok érdekességet tapasztalhattunk meg a matematika és a fizika egyes ágait bemutató termekben. A kiállítási részlegek rendkívül gazdag anyaggal rendelkeznek. Láthatók itt informatikatörténeti, távközlési, fényképészeti, valamint egyéb más műszaki témájú anyagok és eszközök. Egy multivízió bemutatja Drezda fotó- és moziiparának 1900 és 1990 közötti történetét számos fényképpel, filmklippel és hanggal. Több mint 100 játék- és kísérletező állomás kelti fel a látogató kíváncsiságát a matematika iránt. A tudomány, amelyet nem mindenki szeret, szórakoztató élménnyé válik kicsiknek és nagyoknak. Lábbal működtetett hangszerek, hegymászó szobor és óriás szappanbuborék csábítják a játékos kedvűeket, hogy elmerüljenek a matematika esztétikájában. Hasznos és szórakoztató volt az itt eltöltött idő is.

A kihagyhatatlan Zwinger

Ezt követően újabb művészeti élmény várt ránk. Sokunknak felejthetetlen élmény marad a barokk stílusú építészeti remekmű, a Zwinger és a benne található hatalmas festmény- és porcelánkiállítás.

A drezdai Zwinger tulajdonában van Európa legnagyobb 15–18. századi festményeinek gyűjteménye. Több mint 700 kép van itt kiállítva. A legismertebb és egyben a leglátogatottabb a Sixtusi Madonna, amelyet Raffaello Santi 1512–1513-ban festett, s amely már az elhelyezésével is a kiállítás csúcspontjának számít. Az itáliai festészet remekei közül megtalálhatjuk itt Raffaello, Correggio, Giorgione és Tiziano műveit. Szintén híresek a 17. századi németalföldi és flamand festők – Rembrandt, Vermeer, Rubens, Jordaens, Van Dyck – alkotásai. A terem színe is jelzi a látogatóknak, hogy milyen alkotások vannak kiállítva, így a vörös szín az itáliai mesterek, a zöld a németalföldi mesterek, a szürke a francia és a spanyol mesterek terme.

A múzeumi látogatás után egy esti sétát tettünk az Elba partján, átsétáltunk az Augustus-hídon, melyről csodás kilátás nyílt az esti óvárosra.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, Drezda városa lenyűgöző történelmi és kulturális örökségekkel rendelkezik, továbbá rengeteg lehetőség van a tanulásra, a kikapcsolódásra és a szórakozásra is. Értékes tudással és élményekkel gazdagodtunk.

MIG