Túlléptem a bűvös 80-at, már jogom van felejteni. Édesapámnak, mikor megjött a négyéves orosz hadifogságból 1948-ban, az első szavai között volt, hogy az orosz megbízhatatlan.

Végig csavarogta a pályát. Ő fogalmazott így. Jellegzetes, karcos hangjával, színes egyéniségével, derűs, energikus alkatával korosztálya minden tagjától elütött.

Győr | Érdekes összeállítást olvashatunk a Facebookról is elérhető Régi Győr honlapján a győri villanyrendőrről, ami 1953 végétől szervesen hozzátartozott a városképhez a mai Baross híd és a Szent István út sarkán. Egy üveggomba volt, benne a négy lámpát irányító rendőrrel. Az ő arcát unalomig ismerte mindenki, modorát szintén, s utóbbi már pár nappal a beüzemelés után cikktéma lett.

Győr | „Ha taxival megyünk haza - mondja a híres, százéves kocsma épületében lakó házaspár - soha nem azt mondjuk a sofőrnek, hogy »Kölcsey utca 3.«, hanem azt hogy »a Kulákhoz«. Azt tudják.” A két család hét éve alakította ikerházzá „Kulákot”, amelyre a nevet Pető Judit dédapja, Szabó Kálmán után aggatta a környék. Ami most a nappali, ott valaha négy nemzedék iszogatott.

Győr | Nagyra nőttek Adyváros platánfái, a mai lombos Ifjúság körúthoz a régi lakóknak még nem volt 1972-ben szerencséje. Sivárnak, lelketlennek tetszett eleinte a szédítő gyorsan épülő lakótelep, amit az ipar, a tömeges beköltözés hívott életre.

Győr | Győriek tízezrei ismerték meg a város múltját a Facebookon is működő Régi Győr oldalnak köszönhetőn, újra és újra rácsodálkozva gyermekkoruk helyszíneire, vagy az emberekre, akiket majdnem elfeledtek, s most újra előtűnik a képernyőn a Csemege ABC eladója, a Gül baba presszó pénztárosa vagy az Apáca utcai bicikliket őrző néni.

Győr | Egykor a hattyúk eltűntek a magyar vizekről, s egészen az 1970-es évekig kellett várni, hogy újra visszatérjenek az északi tél elől. Ezért van az, hogy a magyarok jó része előbb látott kék hattyút, mint fehéret. A kékről viszont a szőnyegtisztítás, a bérvasalás, a Patyolat jutott eszébe.

Győr | Győrben is virágoztak a hatvanas-hetvenes évek kevert vendéglátó műfajai, volt eszpresszónk, „önkink”, bisztrónk, s létezett az „innen nézve cukrászda, onnan nézve kocsma” kategóriája. Foglaljunk helyet a narancssárga műbőrön, már adjuk is a krémest, a konyakot és a hamutartót.

Ide minden befért, még egy nagy vadgesztenye is, amit körbeépítettek a házzal. A Petőfi Sándor Ifjúsági Ház alapkövét a város 700. évfordulóján tették le és 1973. március 15.én nyitott. Miért is emlékszik rá mindenki? Talán mert volt benne: presszó, Rütyi, Muzsikus Műhely, Amatőr Pop Jazz Rock Fesztivál, színház, mozi, filmfesztivál, fotóklub, jazzklub, Kassák Kollégium, Kispál, LGT, Syrius, Club44, képzőművész műhely, diszkó, diákszerelem és felnőttszerelem.

Emlékszik még a harang alakú farmerre, az írott CD-kre, vagy a régi Nokia 3310-es telefonok ikonikus "kígyójára"? 20 évvel ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy ezek a dolgok nosztalgikus érzéseket keltenek majd bennünk! Nézzük!

A lakótelepeknek az iparral kellett lépést tartani, az éttermeknek pedig a lakótelepekkel. Leghatalmasabb, metlaki járólapos, bordó, zöld és sötétbarna függönyös, pirított májtól illatozó éttermeink ekkoriban születtek. Kiemelhetnénk akár a Vaskakast, a Parkot, a Tó vendéglőt is, de most három legendás „mamutról” lesz szó. Egyik a Verebes mágus törzshelye volt, a másik a balettosoké, a harmadik a bírák, ügyészek, ügyvédek kedvence. Ennyiből már ki lehet találni?

Az újságok megírták anno, hogy szép a két üvegpalota a győri Városházával szemben, amelyikben régen a megyei tanács és a vízügyi igazgatóság költözött. S ha megírták, hát úgy is van. De az esztétikától függetlenül is sokat elárul az akkori 700. évforduló fontosságáról, hogy ekkora beruházásokban öltött testet 1971-re. Ekkor készült el az azóta átépített szökőkút is. Elmeséljük, hogyan tisztult meg az a több ezer ablak, s hogyan védekeztek a dolgozók a hideg ellen.

Csak az életben volt párja, a szakmában nem. Ott egy volt, és összetéveszthetetlen. Különleges a maga nemében. Falstaff és Böffen Tóbiás egy személyben.

Felismered gyermekkorod meseszereplőit? Teszteld le memóriád és tudásod!

Tiszacsernyő/Kassa | A gramofon feltalálása óta egészen a huszadik század nyolcvanas éveinek elejéig a bakelit hanglemezek számítottak a legkeresettebb zenei hanghordozónak. A CD-k megjelenése után nagyot zuhant a lemezeladás, de a vásárlói szokások és igények folyamatos változásának köszönhetően ismét fénykorukat élik a bakelitlemezek.