Továbbra is elnök nélkül a Legfelsőbb Bíróság

Šišková két, Šikuta nyolc szavazatot kapott, így egyikük sem szerezte meg a Bírói Tanács szavazatainak többségét, minimum 10 szavazatot. A következő szavazásra 2020. január 27-én kerül sor, jelölteket január 8-ig javasolhatnak az arra kijelölt szubjektumok. A következő választáson részt vehetnekazok is, akik az első sorban nem jártak sikerrel, tehát Štefan Harabin is.

Šiškováról a Denník N hírportál hozta nyilvánosságra, hogy majdnem kétszer akkora lakhatási hozzájárulást kap, mint amennyire jogosult lenne. Mivel Nagytapolcsányban él és Pozsonyban dolgozik, a portál számításai szerint Šiškovának 260 eurós hozzájárulás járna, de majdnem kétszer ennyit kap: az 550 eurós lakbérhez a bírónő eddig csak 50 eurót fizetett hozzá, októbertől 100 eurót. 

Hárman egy lakásban

Šišková a meghallgatásán bírálta mind a róla megjelent cikkeket, mind a hazai bíróságokról festett képet. Azt mondta, a média úgy teszi egymás mellé az információkat, ahogy nekik megfelel. „Én azzal kezdtem a bíróságok megtisztítását, hogy bezártam Kočnert” – mondta a Legfelsőbb Bíróság bírája azzal, hogy a róla szóló cikkeket jogi útra tereli. Emellett kritizálta azt is, hogy a nyilvános tárgyalásokat a média élőben közvetíti. 

A lakhatására vonatkozó medializált információkra úgy reagál, ő csak elfogadta a Legfelsőbb Bíróság irodájának ajánlatát. „Ha többet kellene fizetnem, akkor többet fizetnék” – kommentálta a lakbér összegét firtató megjegyzést Šišková. Hozzátette, az előző, ligetfalui lakásban három bírónő lakott, közülük egy a nappaliban. „Szégyen, hogy a Legfelsőbb Bíróság bíráinak ilyen körülmények között kell lakniuk” – zárta a témát a bírónő, aki végül felhívta a figyelmet, hogy jelenleg hiányzik egy belső irányelv a lakások kiutalásával kapcsolatban.

A média fontos szerepe

Ján Šikuta 2014-ben indult az alkotmánybírói székért, de nem járt sikerrel, csupán 30 szavazatot kapott a képviselőktől. Idén januárban a Kassai Šafárik Egyetem Jogi Kara jelölte alkotmánybírónak. Az első szavazáson 55, a másodikon 26 támogató szavazatot kapott. Šikuta korábban 11 évig az Európai Emberjogi Bíróságon tevékenykedett bíróként, ebben a témakörben több nyelven publikált. 

Šikuta a meghallgatásán a média demokráciában betöltött őrzőkutya szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, a nyilvánosság előtt sok dolog rejtve maradna az újságírók nélkül. Szerinte azok a bírók, akik nem indokolják meg írásban az egyes ügyekben hozott ítéleteket, kötelesek lennének válaszolni az újságírók kérdéseire. Ez is fontos lépés lenne ahhoz, hogy a bíróságokban újra megbízzanak az emberek.

Elmondta, ő maga nem írta alá azt a felhívást, amelyben a Legfelsőbb Bíróság bírái kérték azoknak a bíróknak a távozását, akiknek a neve megjelent Kočner mobiljában. „Ha igaz az, ami a kommunikációban szerepel, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy megszólal a lelkiismeretük” – kommentálta döntését.
A Legfelsőbb Bíróság előző elnökének október elején járt le a mandátuma. Azóta a bíróságot az alelnök, Jarmila Urbancová irányítja, akinek neve szintén megjelent Kočner telefonjában, ami miatt többen is kérték, hogy távozzon a posztjáról.

(TASR, szh)