A Bírói Tanács vezetője után a Kuciak-per ügyészei is távoznak

Ahogy arról beszámoltunk, az Országos Bírói Tanács tagjai kedden felmentették Ján Mazákot a testület elnöki tisztségből, aki azonban egyelőre még továbbra is a tanács tagja marad. Az ellene fellépő tanácstagok szerint Mazák durván visszaélt a tisztségével, információkat gyűjtött a bírák ellen. A menesztett elnök szerint azonban jogtalanul vádolják, amit tett, arra teljes mértékben joga volt. Bejelentette, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul.

A 18 tagú testület

Az Országos Bírói Tanács kilenc tagját maguk az országban működő bírák választják, három további tagot a parlament választ, hármat a kormány nevez ki és az államfő ugyancsak három tagot delegál. A tanács eddigi elnökét az után sikerült elmozdítani, hogy a bírók egy csoportja már hosszabb ideje nem támogatta őt, de ennek a frakciónak nem volt többsége a 18 tagú testületben. Ez a csoport bővült, amikor a tavalyi parlamenti választás után felálló 4. Fico-kormány lecserélte azt a három tagot, akiket még az előző kabinetek neveztek ki. Aztán a tanácsban már idén decemberben megpróbálták leváltani Mazákot, de még mindig nem volt elegendő szavazatuk. Végül a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelső Közigazgatási Bíróság a közelmúltban a testület tagjává választotta Marián Fečíket, aki kedden Mazák ellen szavazott és így többségbe került a testület eddigi elnökével szembehelyezkedő csoport. Összesen tízen voksoltak Mazák ellen. Az Országos Bírói Tanácsnak tagja Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró is, aki az eddigi elnök menesztéséről szóló keddi voksoláson nem szavazott. „Csak a Bírói Tanács, a bírák és a nyilvánosság iránti tiszteletből maradtam az ülésen” – jelentette ki Mészáros.

A Mazák elleni vádak

Az Országos Bírói Tanács eddigi elnökének menesztésére irányuló indítvány megfogalmazói azzal gyanúsítják Mazákot, a testület vezetője utasítást adott egy olyan nyomozati iratba való betekintésre, amelyben az egyik bírónő tanúként szerepel. Ugyancsak azt állítják, Mazák átvilágíttatta azt a bírónőt, akinek az apja ügyvédként az Adószedő-ügyben képviseli Jozef Brhel oligarchát. Azt is felróják neki, hogy kikérte a Vihar- és a Szélvihar-ügyben büntetőeljárás alá vont bírák elleni nyomozati iratot, de erről nem értesítette az Országos Bírói Tanács tagjait, illetve a rendőrségnél érdeklődött, miként jártak el az egyik bíró ellen indított büntetőeljárásban. Ugyancsak kifogásolták, hogy az ún. televíziós váltók ügyével kapcsolatban megbízta a tanács munkatársait, tekintsenek bele a Marián Kočner és bűntársa, az egykori miniszter Pavol Rusko elleni nyomozás ügyiratába. De a korrupciógyanúba keveredett bírókkal kapcsolatban is információt szerzett, vagy éppen eljárást kezdeményezett. A Mazákkal szembehelyezkedő csoport tagjai szerint a tanács eddigi elnöke bűncselekményeket követhetett el.

Mazák a leváltásáról szóló tárgyalásról távozott, azt kifogásolta, nem kapott elegendő időt arra, hogy a felhozott vádak ellen megfelelően védekezzen, csupán néhány nap állt a rendelkezésére. A tanács egyik tagja, Lucia Berdisová pedig arról beszélt, a megfogalmazott vádak túlságosan messzire mennek, szerinte nem lehet arról beszélni, hogy az Országos Bírói Tanács elnöke törvénytelenül világította volna át a bírákat.

Az ellenzék tiltakozik

Az ügyre éles kritikával reagált a parlamenti ellenzék. Lucia Plaváková, a Progresszív Szlovákia képviselője szerint az eset azt mutatja, hogy a kormánykoalíció teljes mértékben le akarja uralni a bíróságokat. Hozzátette, erre utal, hogy a törvényhozásban az Országos Bírói Tanács tagjává választották Jaroslav Klátikot, aki szerintük nem rendelkezik a kérdéses tisztséghez szükséges előfeltételekkel. A korábbi igazságügyi miniszter, Mária Kolíková szerint, aki most az SaS parlamenti képviselője, a változások nyomán az Országos Bírói Tanács hosszabb időre elveszti azon funkcióját, hogy kiálljon a bírók mellett. Martina Holečková, a KDH frakcióvezetője pedig arra emlékeztetett, Robert Fico (Smer) miniszterelnök még a múlt héten beszélt arról, meneszteni akarja Mazákot. „A kormánykoalíciós úthenger dolgozik” – írta le a helyzetet. Fico egyébként arról is beszélt, Mazákot magából a tanácsból is visszahívja majd a parlament, hiszen a törvényhozás delegálta őt a testületbe. A parlamenten kívüli Demokraták méltatlannak tartják a Mazákkal szembeni eljárást, hiszen nem volt ideje arra, hogy az ellene felhozott érvekkel szemben megfelelően védekezzen. Mózes Szabolcs, a Magyar Szövetség elnökségi tagja szerint is az intézményeknek a kormány általi megszállását láthatjuk. „Folytatódik az igazságszolgáltatás megszállása, a Különleges Ügyészség bezárása és a NAKA szétverése után most az Országos Bírói Tanácson volt a sor, és a kormányzat által beültetett figurák már a látszatra sem adnak” – mondta lapunknak Mózes.

A Kuciak-ügyészek

Június 30-ával távozik az ügyészség kötelékéből a Kuciak-per két felügyelő ügyésze, Daniel Mikuláš és Matúš Harkabus. A Különleges Ügyészség megszűnésével ugyanis a Főügyészségnek az eddigi tevékenységükkel csak kevéssé összefüggő, nagy korrupciós esetekkel nem foglalkozó osztályára helyezték át őket. Új büntetőügyeket egyáltalán nem kaptak. Ugyan mindketten kérték a főügyészt, Maroš Žilinkát, hogy legalább a lakhelyükhöz közeli ügyészi hivatalba, Zsolnára helyezzék át őket, de az intézmény vezetője ennek nem tett eleget, holott erre lett volna lehetősége. Harkabus élesen bírálta is Žilinkát. „Az ön tevékenysége nyomán az én véleményem – amivel nem vagyok egyedül – szerint az ügyészség nem is hasonlíthatna jobban arra a normalizációs légkörre, ahogy azt a 70-es évekre visszaemlékező tanúk leírják” – írta Harkabus a főügyésznek címzett levelében a múlt század pártállami diktatúrájára utalva. Az ügyész felrója Žilinkának, hogy egyáltalán nem vezeti transzparensen a Főügyészséget és nem állt ki az ügyészek mellett. Harkabus a levélben arról is ír, már nem találná meg a helyét a zsolnai ügyészségen sem, mert ott vezető pozícióba került Martin Kováč, akivel nem egyeznek a nézetei és aki hamis tanúzás vádjával vizsgálati fogságba akarta helyezni Ľudovít Makót és Boris Beňát. Az utóbbi két személy magasrangú tisztviselők, politikusok korrupciós ügyében tett vallomást.

A két ügyész távozása hátráltathatja a Kuciak-ügy menetét, hiszen új felügyelő ügyészt kell kinevezni, akinek először meg kell ismerkednie a több ezer oldalnyi nyomozati anyaggal. Az ügyet ráadásul már régebben összevonták a Daniel Lipšic és Peter Šufliarsky ügyészek ellen előkészített, de végre nem hajtott gyilkossági kísérlet esetével, amely ügyben, ahogy Ján Kuciak oknyomozó újságíró meg-gyilkolásának megrendelésével is, Marián Kočnert gyanúsítják. Mikuláš és Harkabus ügyészségtől való távozása egyenes következménye a Különleges Ügyészség felszámolásának, amely így, a kormány ígérete ellenére, a folyamatban lévő ügyekre is hatással van.