MKP: A beneši megaláztatás gyakorlata a mai napig kihat

A panaszos ellen, aki egy erdő tulajdonosa Észak-Szlovákiában, 2009-ben indított pert az állami erdővállalat, hogy az erdejét elvegyék tőle, arra hivatkozva, hogy édesapja, akitől az erdőt örökölte, magyar nemzetiségű volt, amiért 1946-ban a Beneš-dekrétumok alapján el kellett volna kobozni tőle az erdőt. Az eljárás során a Bártfai Járásbíróság és az Eperjesi Kerületi Bíróság megállapították, hogy 1946-ban valóban el akarták az édesapától kobozni az erdőt, de erre eljárási hibák miatt akkor nem került sor.

Ezért a bíróságok elutasították az állam keresetét, az ügy 2013-ban jogerősen véget ért. Illetve véget ért volna, ha 2014-ben a szlovák főügyész a már jogerős döntés ellen nem adott volna be egy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, ami alapján a Szlovák Köztársaság Legfelső Bírósága 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos és a többi alperes felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek voltak, ezért a 104/1945 sz. a németek, magyarok, és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági területének elkobzásáról és mielőbbi elosztásáról szóló rendelet alapján a földjeiket 1946-ban el kellett volna kobozni. A legfelső instancia véleménye szerint, ha nem bizonyítható, hogy ez megtörtént, akkor „az állam szükséges tekintélyének megőrzése érdekében” feltételezni kell, hogy eljárási hibáktól mentesen elkobozták a vagyont.

A Legfelső Bíróság visszautalta az ügyet az elsőfokú bíróságra, hogy ez alapján ismételje meg az eljárást, és fossza meg a panaszost a vagyonától. A Legfelső Bíróság döntése nem adott más lehetőséget az elsőfokú bíróságnak, így az állam elkobozta a panaszos vagyonát.

Kijelenthető tehát, hogy a Beneš-dekrétumokat mielőbb el kell törölni, mert a korábban hangoztatott jogi vélekedés, mely szerint a rendeleteknek mára nincs hatása a jogrendre, nem igaz, ezt a tényt a leírt eset híven bizonyítja. Az MKP álláspontja szerint teljességgel elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi bíróság is kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot, valaki anyagi kárt szenvedjen, az állam a kollektív bűnösségre hivatkozva megfoszthassa jogos örökségétől, a demokratikus jogrendben szinte szent és sérthetetlen, magánvagyonától.

Az MKP sajtóosztálya