Mindenki felelőssége nő

Megműtötték az egészségügyetIllusztrációs felvételA képviselők több száz módosító-indítványt nyújtottak be, a minisztérium azonban elérte, hogy a reform koncepciója alapvetően nem változott. Kisebb módosításokat megengedett, amivel „szociálisabbá” váltak a törvények, nőtt a kormány és a parlament ellenőrző szerepe. A kormány az ellenőrzés mellett a végrehajtásban is nagyobb szerepet kap a tervezettnél: két egészségbiztosító 100 százalékos tulajdonosa marad, a minisztérium fennhatósága alatt lévő kórházak, szanatóriumok részvényeinek legfeljebb csak 49 százalékát adhatja el. A rendszer jelentősen liberalizálódik, nő a beteg és az orvos önállósága, de a felelőssége is. A beteg felelőssége nyilvánul meg például abban, hogy a fogászati kezelés egy része csak akkor lesz ingyenes, ha a páciens rendszeresen részt vesz megelőző kezeléseken. A megelőzésre különösen nagy hangsúlyt fektet Rudolf Zajac egészségügyi miniszter, szerinte ez a legolcsóbb kezelési forma. A reform hat egymással szervesen összefüggő jogszabályon alapszik. A minisztérium szerint ezek nem ellentétesek az alapszabállyal, de tovább rombolják azt a mítoszt, mely szerint az egészségügyi ellátás ingyenes. Meghatározzák az ellátásnak azt a szintjét, mely továbbra is ingyenes marad, vagyis a kötelező egészségbiztosítás fedezi. A fennmaradó kezeléseket teljes egészében vagy részben a beteg fizeti majd.

A hat törvény átfogóan szabályozza az egészségügy valamennyi szereplőjének, a szolgáltatóknak a pácienseknek és az egészségbiztosítóknak, valamint az államnak a mozgáskörét, szerepét is.