Az egészségügynek átláthatóbbá kell válnia

A legfontosabb kérdés, hogy a betegeknek az új rendszerben többet kell-e fizetniük, illetve kell-e fizetniük olyan kezelésekért, amelyek ma ingyenesek. Rudolf Zajac állítja, az egészségügyi ellátás nem kerül majd többe. Ön is így látja?

Jelenleg nehéz válaszolni erre a kérdésre, mivel az új rendszer még csak kialakulóban van. A miniszter azt állítja, nem lesz drágább, és ezt egy komoly szakmai csapat számításaira alapozza. Én képviselőként kénytelen vagyok ezt elhinni. Ezzel együtt az MKP-nak voltak fenntartásai a miniszteri javaslatokkal kapcsolatban, ezért a koncepciónk arra épült, hogy olyan fékeket építsünk a rendszerbe – ami a bizottsági munka során sikerült is –, melyek lehetővé teszik, hogy gyorsan korrigáljuk az esetleges hibákat. Ha igazolódik az a félelem, hogy az embereknek többet kell fizetniük, menet közben ki lehet küszöbölni. Az egész reform alapja, hogy a diagnózis felállítása ingyenes, csak a kiegészítő egészségügyi szolgáltatásokért kell fizetni. A diagnózist az orvosnak ismertetnie kell a beteggel, akit tájékoztatnia kell arról is, hogy mennyibe kerül a kezelés. Ez alapján a beteg eldöntheti, hogyan és – halasztható kezelés esetén – mikor akarja kezeltetni a betegséget. Nő tehát az orvos és a beteg felelőssége is. A rendelkezésre álló pénzmennyiség véges. Az egészségügy eddig sem volt ingyenes, de a rendszer nem hatékony, a pénz útja nem mindig egyenes, egy része útközben eltűnik. A reform legálissá és nyilvánossá teszi a pénz útját, nem kell az orvos zsebébe a száz, kétszáz, ezer koronát dugni, az orvos egyenesen megmondhatja, ez a kezelés ennyibe fog kerülni. A törvény megszabja, melyek lesznek azok a betegségek, amelyek mindig ingyenesek maradnak. Ezek súlyos, drága kezelésű betegségek, a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbaj, stb. – közel 6000 diagnózis. A fennmaradó mintegy 3000 diagnózis esetében szakmai kollégium tesz javaslatot arra, hogy közülük melyik marad ingyenes, és melyikért kell részben fizetni. A politikai döntést a kormány hozza meg a pénzügyi lehetőségek ismeretében. Az eredeti tervezetben minisztériumi rendelet szabályozta volna, de elértük, hogy ez a feladat a kormány hatáskörébe kerüljön, így közvetve a pártok befolyásolni tudják a döntést.

Jelenleg is fizetni kell például egyes fogászati kezelésekért; az előbb elmondottak alapján várható tehát, hogy más, egyszerűbb betegségek kezeléséért is fizetni kell majd?

Igen elképzelhető, de elmondanám, hogyan fog ez zajlani. A beteg elmegy az orvoshoz, aki diagnosztizálja például az influenzát. Tudjuk, hogy ez a betegség, ha nincs szövődmény, akkor gyógyszerrel hét napig, gyógyszer nélkül egy hétig tart. Általában vitaminokat írnak elő, melyekért ma is fizetni kell. Az orvos ezt közli a beteggel, aki választhat, hogy kér-e kezelést, vagy sem. Ha nem, akkor nem fizet semmit, csak a szokásos 20 koronát. Az orvosnak azonban fel kell világosítania a beteget a tünetekről, el kell mondania például azt, hogy ha még hat nap elteltével is van láza, akkor jöjjön vissza ellenőrzésre. Ha az ellenőrzéskor megállapítja, hogy a betegnek gennyes mandulagyulladása alakult ki, akkor annak a kezelése már ingyenes.

Az egészségügyi miniszter a fogászati kezeléseket teljes mértékben a betegekkel akarta megfizettetni. Ez így marad?

A jelenlegi rendszer megváltozik, néhány kezelésért többet kell fizetni, de a fogtömés például ingyenes lesz standard tömőanyag használata esetén, ha a beteg rendszeresen járt megelőző ellenőrzésekre. Ezek teljesen ingyenesek lesznek, 18 éves korig évente kétszer, ezután évente egyszer kell ellenőrzésre járni. Más járulékos betegségekért viszont várhatóan fizetni kell. A konkrét árak azonban csak az ezt szabályozó kormányrendelet elkészülte után lesznek ismertek. A rendelet része lesz a kezelések jegyzéke is. Az elkövetkező két évben várhatóan nem változik jelentős mértékben, utána már az új kormány dönthet az árakról.

Nőni fog az egészségügyi rendszer pénzügyi támogatása?

Ez volt az MKP egyik választási ígérete, szeretnénk valóra váltani. Az egészségügy jelenleg alulfinanszírozott, ám most hiába tennénk bele több pénzt, nem hozná meg a várt javulást, mivel sok lyukon keresztül folyik el belőle a pénz. Ezért támogattuk azt, hogy az állami biztosítottak egészségbiztosítási járuléka az átlagkereset 5 százaléka legyen. Ezt sokallja a pénzügyminiszter, mivel több mint 5 milliárd korona pluszköltséget jelentene a költségvetés számára. A 4 százalék viszont feltehetően kevés, számításaink szerint 4,2-4,3 százalékra kellene emelni a biztosítási járulék mértékét. Ez megállítaná a rendszer eladósodását.

Sokan kifogásolták, hogy az új rendszerben részben megszűnt volna a beteg szabad orvosválasztási joga, a biztosító feladata lett volna a páciensek menedzselése. Ez a rendelkezés megmaradt?

Sikerült eltávolítani a tervezetekből, marad tehát a szabad orvosválasztás joga. Gyengítettük a biztosítók pozícióját, a beteg menedzsmentje nagyobb részben az orvosoknál marad. Nem a pénz, hanem az orvos fogja koordinálni a betegség kezelését.

A szabad orvosválasztás kérdése szorosan összefügg a szolgáltatói, orvosi hálózat sűrűségével. Lesz elég orvos, a betegnek lesz választási lehetősége?

Orvosból jelenleg túlkínálat van, igaz, rossz a regionális megoszlás: Pozsonyban nagyon sok van, viszont vannak olyan régiók, ahol ezer betegre jut egy. Az új rendelkezések értelmében könnyebb lesz rendelőt nyitni, ezzel nő a konkurencia, ami szintén jó a betegnek. A tervezet kétéves átmenetet határoz meg, amely alatt az orvosok is védve lesznek a biztosítókkal szemben: ebben az időszakban a biztosítók kötelesek szerződést kötni minden orvossal, aki jelenleg praktizál. Az orvosok védelmet kapnak a dömpingárakkal szemben is, de az a rendelkezés is nekik kedvez, mely szerint a minisztérium 2006 végéig nem csökkentheti a minimális hálózatot a jelenlegihez képest 15 százaléknál nagyobb mértékben. Ez védi azokat a régiókat, ahol kevés az orvos, ám másutt, ahol túlkínálat van lehetővé teszi az esetleges leépítést.

Közvetve ugyan, de hosszabb távon érinti a betegeket a biztosítók és a nagy, központi kórházak részvénytársasággá alakítása. Ez ellen kezdetben az MKP is tiltakozott, később azonban beleegyezett a miniszter javaslatába. Miért? A tervezet mögött sokan rejtett privatizációt sejtenek. Az MKP nem tart ettől?

Kezdetben valóban azt szerettük volna, hogy nonprofit szervezetekké alakuljanak ezek az intézmények. Amellett, hogy a miniszter ebbe nem egyezett bele, az MKP gazdaságpolitikusai is arról győztek meg, hogy szerencsésebb vállalati forma a kórházak és a biztosítók esetében is a részvénytársaság. Olyan korlátozásokat építettünk azonban a törvénybe, hogy ne lehessen ezeket az intézményeket észrevétlenül privatizálni, vagyonukat „kimenteni”. Szélesítettük a felügyeleti hivatal jogköreit is, melyet részben a parlament ellenőrzése alá vontunk. Az állam marad a százszázalékos tulajdonos az Általános Egészségbiztosítóban és a Közös Egészségbiztosítóban, ezeket később sem lehet magánosítani. Az átláthatóságot biztosítja az is, hogy az államkincstáron keresztül folyik a biztosítottak pénze. Jelentős eredmény az is, hogy a biztosítók nem vállalkozhatnak.

A nagy kórházak eladhatóvá válnak?

Kötelező lesz megtartani az állam 51 százalékos részesedését, de lehetővé akarjuk tenni, hogy a helyi vagy megyei önkormányzatok és az egyetemek részvényeseikké válhassanak.

A reform lehetővé teszi várólisták felállítását egyes betegségek, halasztható operációk esetében. Ez nem visszalépés a jelenlegi helyzethez képest?

Várólisták ma is vannak, csak nem hivatalosak. Ez a korrupció egyik melegágya. Ha nyilvánosságra hozzuk a listákat, mindenki tisztában lehet azzal, hányadik helyen van, ellenőrizheti, nem előzték-e meg. A biztosítók kötelesek a rendelkezésükre álló anyagiakat teljes mértékben a betegek kezelésére fordítani, tehát amíg akár csak egy ember is várólistán van, nem képezhetnek nyereséget.

Komoly ellenállást váltott ki az egészségügyi felügyeleti hivatal létrehozása is. Szükség van ilyen nagy, több százmillió koronás költségvetésű szervre?

A hivatal ellenőrzi majd a biztosítókat és a szolgáltatókat. Az orvosok és a biztosítók úgy gondolják, már ma is meg van minden lehetőség az ellenőrzésre. Ebben ugyan van némi igazság, időről időre mégis kipattannak botrányok – például egyes orvosok holt lelkeknek írtak fel gyógyszereket. A vétkesekkel gyakorlatilag semmi sem történik, a nagy kórházak gazdálkodása szinte áttekinthetetlen, és hiába állapít meg visszaéléseket a Számvevőszék, legfeljebb kicserélik az igazgatót, és minden ugyanúgy folytatódik. Ugyancsak fontos feladat a biztosítók szigorú felügyelete, melyre azért is szükség van, mert új rendszer épül. Ugyan az új hivatal mindig nagyobb bürokráciát jelent, de ez véleményünk szerint a jelen helyzetben indokolt.

A mentőszolgálat is átalakul, a miniszter ígéri, hogy a lakosság 98 százalékához 15 percen belül eljut a segítség. Elégedettek a mentőállomások elosztásával?

Maga az elosztás nem része a törvénynek, ezért most nem is tudjuk módosítani. A minisztériumnak azonban már jeleztük, hogy két esetben kifogásoljuk a mentőállomás elhelyezését. Az egyik a Kis-Csallóköz, a felvízcsatorna által elzárt három falu. A minisztérium úgy látja, olyan kevés a kiszállás e falukba, hogy olcsóbb megoldás a helikopteres mentőszolgálat. A másik eset Párkány, itt a szaktárca elismerte a hibát, így ott megmarad a mentőállomás. A 15 perc reális, mivel a mostanihoz képest megduplázódik a mentőállomások száma.

A reform célja olyan rendszer létrehozása, mely hatékonyan működik, és magas színvonalú egészségügyi ellátást biztosít. Ön szerint a törvények elfogadásával megvalósul ez az elképzelés?

Bízom benne, hogy átláthatóbb, tisztább rendszer alakul ki. Elképzelhető, hogy lesznek gyermekbetegségei, de ezeket menet közben lehet majd korrigálni. Az átalakulás után követelni fogjuk, hogy az állam több pénzt adjon a rendszer fenntartására, hogy ne a betegek, és ne a szolgáltatók tartsák el azt.

A biztosítási járulék egyes rétegek esetében emelkedni fog, hiszen például a magánvállalkozók minimális kivetési alapja – ezzel együtt a járulék összege is – 3000 koronáról a minimálbér szintjére, azaz több mint duplájára emelkedik.

A minimális kivetési alap valóban emelkedik, de ez szükséges, hiszen 1999 óta nem változott. Ez a változás azonban csak a vállalkozók egy részét érinti. Emelkedik a maximális kivetési alap is, de ez csak azoknak jelent nagyobb kiadást, akiknek havi fizetése meghaladja a 32 ezer koronát, az átlagember számára nem emelkedik a biztosítási járulék. Jó, hogy a rendszerbe több pénz áramlik majd, de szerintünk az államnak is nagyobb szerepet kell vállalni a rendszer fenntartásában, nem csak a gazdaságilag aktív rétegnek. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az állami költségvetés egészségügyi fejezete folyamatosan nőjön. Már a miniszter által javasolt négy százalék is jelentősen – közel a duplájára – emeli az állami befizetéseket.

Mikorra várható, hogy a lakosság megérzi az új rendszer kedvező hatásait?

Egy-két év átmeneti időszakra kell felkészülni, ez alatt a betegek terhei nem nőnek, de a kedvező hatások is csak részben lesznek érzékelhetőek. A szolgáltatások javulása anyagi kérdés, ha az állam több pénzt tud az egészségügyre fordítani, javul színvonaluk. A valódi javulás a következő kormány idejére várható. Az új kabinettől is függ, mennyire lesz érezhető.