Mi a hályog?

A hályogkovácsról alighanem mindenki hallott már. A történet egy alföldi pásztoremberről szól, aki bicskájával távolította el a hozzáfordulók szeméről a „hályogot”, míg aztán egyszer az orvosok elmagyarázták neki, milyen következményei lehetnek a beavatkozásának. Ettől kezdve többet nem „operált”. Meglehet, az eset valóban megtörtént, a derék pásztor azonban bizonyosan nem hályogot távolított el, hanem kúszóhártyát a szaruhártya felszínéről. A kúszóhártya a belső szemzugból előrenyomuló kötőszövetes képződmény, amely többnyire por, füst vagy egyéb ingerlő anyagok hatására alakul ki, s rendszerint csak elcsúfítja a szemet, de olykor a látást is zavarhatja.

Gyakran hallani a zöldhályogról is, amelyet szakszóval glaukómának neveznek, de valójában ez sem hályog, hanem a szemgolyó kisebb-nagyobb mértékű megduzzadása és megkeményedése. A szem csarnokvizének kóros felszaporodása okozza. Olykor fájdalmas rohamokkal jár. A csarnokvíz elvezetésének helyreállításával, esetleg gyógyszerekkel kezelhető. Ameny-nyiben a zöldhályogot elhanyagolják, az a látás tartós károsodásához, esetleg vaksághoz vezethet.

Az egyetlen valódi hályog a szürkehályog, amelynek legjellemzőbb tünetei a homályos vagy zavaros látás, az elhalványuló színek, a fényforrások körüli gyűrűlátás, a kettős vagy többes látás, a rossz éjszakai látás és egyebek. Természetesen a pontos diagnózis felállítása a szakorvos feladata, ezért ha valamilyen rendellenességet észlelünk, ajánlatos minél hamarabb felkeresni a szemészeti rendelőt.

A szürkehályognak egyébként három fő típusa ismert, attól függően, hogy a homályosodás a szemlencse mely területeit (lencsemag, lencsekéreg, lencsetok) sújtja. Másodlagos szürkehályogról akkor beszélünk, amikor a beteg szemlencse eltávolítása és pótlása után álatában 1–3 év múlva (olykor már előbb) ismét megjelennek a szürkehályog tünetei. Ilyenkor a lencsetok megvasatagodása és elhomályosodása okozza a problémát, amelyet lézeres beavatkozással viszonylag könnyen orvosolni lehet.