Zene a versre

Összeállításunkban – természetesen a teljesség igénye nélkül – a zenei berkekben is népszerű magyar költőkről és megzenésített verseikről olvashatnak. Tiszta szívvelAz alig két évig, 1969 és 1971 között működött, Baksa-Soós János vezette Kex a korának lázadó együttese volt. Progresszív zenéje és performanszokba hajló koncertjei érthető módon szúrták az akkori rendszer kultúrfelelőseinek szemét. A zenekar a repertoárjára tűzte József Attila Tiszta szívvel című klasszikusát, a megzenésítés inkább mantraszerű, mint dallamos, bár az orgonaszóló kifejezetten virtuóz benne. Maga a vers viszont hasonlóan lázadó hangvételű, mint az egykori zenekar, így tökéletesen illett a dalai közé.A Tiszta szívvel című versnek sok megzenésített változata készült. A Syrius együttes legendás zenésze, Orszáczky Jackie 2007-ben feleségével, Tina Harrod énekesnővel, valamint ausztrál és magyar zenészekkel adott koncertet a Sziget Fesztiválon, ahol a Tiszta szívvelt is elénekelte, hatalmas sikerrel. A zenész pár hónappal később, 2008 februárjában hunyt el hosszú, súlyos betegség után. Ady EndreCseh Tamás 2004-ben Ady-lemezzel rukkolt elő, amelyen 28 vers kapott helyet. A zenét Novák János jegyzi, akiről köztudott, hogy Ady nagy rajongója. A stílus viszont maradt a semmivel össze nem téveszthető „csehtamásos”, bár a hangzásvilágot ezúttal számos egyéb hangszer, például hegedű, ütősök és fúvósok is színesítik. Akarsz-e játszani?A Kaláka életművében előkelő helyen szerepelnek Kosztolányi Dezső költeményei. Az együttes az Akarsz-e játszani? című klasszikust egyszerű, keringőritmusban zenésítette meg, amely jól illik a vers hangulatához – a szöveg Kosztolányi lírájának sajátos esszenciája, afféle játékos komolykodás. Hobo, a bárdFöldes László, azaz Hobo vers-és dalszöveg fordításaival (Vlagyimir Viszockij vagy Jim Morrison) is komoly érdemeket szerzett. Évtizedek óta ápolja nagy kedvence, József Attila örökségét. 1991-ben Légy ostoba címmel a budapesti Katona József Színházban mutatták be Hobo első József Attila estjét, Mártha István zenéjével, Jordán Tamás rendezésében. A Tudod, hogy nincs bocsánat című műsorát (amely jelenleg a Nemzeti Színházban látható) már több száz alkalommal adta elő. Több verslemeze is megjelent, József Attila verseivel három, a Magyarország messzire van (1991), A hetedik (1998) és a Tudod, hogy nincs bocsánat (2006), de Mózsi Ferenc János, Faludy György, Pilinszky János és Ady Endre verseiből is készített albumot. József Attila és RadnótiÁgnes (a Message duóban, majd szólóban hódított Ágnes Vanilla néven) József Attila és Radnóti Miklós munkássága előtt is tiszteleg. A Férfiszóval című lemezén József Attila megzenésített költeményei mellett szerepel Ágnes Születésnapodra című verse is, amelyet a költő születésének századik évfordulójára zenésített meg. Az énekesnő 2011-ben adta ki A lélek aljából és a Rejtettelek címeket viselő dupla albumát, amelyen Radnóti verseit énekli – a korong a hangszerelését és a hangulatát tekintve is magával ragadó. BájolóSzabó Balázs még huszonéves korában zenésítette meg Radnóti Miklós Bájoló című versét, amelyet a Suhancos tagjaként is rendszeresen előadott. Ezt a változatot a zenekar másik frontembere, FankaDeli rapbetéttel egészítette ki. Miután a Suhancos feloszlott, Szabó a Szabó Balázs Bandája élén folytatta a zenélést, a Bájolót átmentette, de új verziót készített belőle. A szöveg üdeségéhez idomulva visszafogott gitártémát írt, egy-egy szólóval, valamint hegedűvel és csellóval színesítve a hangzást. Petőfi SándorFerenczi György egyszerűen csak rock and roll költőként emlegeti Petőfi Sándort, sőt kora Jimi Hendrixének tartja. Együttese, a Rackajam a Hangzó Helikon sorozatban megjelent Petőfi-lemezét zúzós hangszerelés jellemzi. A zenében sok stílus és irányzat keveredik, a legerőteljesebb a blues- és a népzene, de van benne funky, bluegrass és hiphop is. Az eredmény tökéletes fúzió: a szöveg és a zene gyümölcsöző találkozása. Lackfi JánosZsapka Attila, a Kor-Zár zenésze szerint Lackfi János kortárs költőnk versei azért olyan népszerűek a zenészek körében, mert zenél a lelkük. Lovasi András 2007-ben egy egész albumnyi Lackfi-verset énekelt fel, a szakma ezt tartja a legjobbnak a költő munkásságából. A verseket Heidl György zenésítette meg – aki a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának esztétika tanszékén oktat –, Lovasi csak az énekhangját adta hozzá. Egyéni stílusa tökéletesen illik Lackfi költeményeinek játékos hangvételéhez, a versek megtalálták a hozzájuk leginkább illő előadót. Lackfi János verseinek hangneme széles skálán mozog, hol bohókásak, hol ironikusak, hol súlyos kérdéseket feszegetnek.