„A vers néma. Adj neki hangot!”

A vers néma. Adj neki hangot! A vers a könyvben halott. Keltsd életre!

 – írja Kosztolányi Dezső, mellyel, ha csak egy nap erejéig is, teljesen azonosultak a bősi Amade László Alapiskola felső tagozatos diákjai. Összesen 4 évfolyam 8 osztálya vett részt az eseményen, akik 9 költeménnyel készültek, melyeket évfolyamonként osztottak el egymás közt. Az iskola tantestületének magyar szakos tanárai, osztályfőnökei készítették fel és kísérték el őket. A szavalások alkalmával a leghangosabbnak a 9. évfolyam bizonyult, akik a legtöbb verset kívülről mondták. A hatodikosok, a legfiatalabb résztvevők azokat szavalták, amiket már tanultak. Ilyen volt például a József Attila Mama vagy Arany János Toldi című verse. A legismertebb költemények, a Szózat vagy a Himnusz csak úgy zengtek mindhárom kültéri helyszínen, a gyerekek egymást bátorítva, nagy önbizalommal álltak ki ezúttal nem csak egymás elé, az iskola intézményének falai közt, hanem az egész város elé is. A már említett verseken kívül hallhattuk Vörösmarty Mihály Szózat, Balassi Bálint Egy katonaének, Ady Endre Föl-földobott kő, Juhász Gyula Milyen volt… című verseket, Shakespeare LXXV. Szonettjét Szabó Lőrinc fordításában, József Attila Tiszta szívvel című költeményét és Kölcsey Ferenc Himnuszát is. 

A kültéri ünnepség ötletadója Hurtony Veronika tanítóé volt, aki idén április 11-én, csütörtökön egy átfogó rendezvénnyel szerette volna felhívni a figyelmet a költészet szépségére. 

“Eddig még nem láttam hasonló rendezvényt a költészet napján. Első évemet töltöm magyar szakos tanárként a bősi alapiskolában. A korábbi években azt tapasztaltam, hogy az iskolai falai között ünnepeltek a gyerekek és azt gondoltam, hogy ezen változtathatnánk, kipróbálhatnánk egy új módot, hogy az emberekhez közelebb hozzuk a költészetet. A mai rohanó világban olyan kevesen olvasnak verseket, sokan el is felejtik, hogy léteznek gyönyörű szép költeményeink. Szerettük volna megmutatni az utca emberének, hogy igenis vannak szép verseink, amiket jó elővenni és olvasni”

 – mondta el Hurtony Veronika. Hozzátette, hogy a gyerekek eleinte kissé ódzkodtak a nyilvános szerepléstől, de miután elmondták nekik, hogy senkinek nem kell egyedül szavalnia, sokkal bizakodóbbak lettek. 

“A verseket is úgy válogattuk össze, azokat emeltük be, amiket amúgy is kötelezően meg kell tanulniuk az egyes évfolyamokban. A kilencedik évfolyam például már az összes verset tudta és ők szavalták is őket”

 – jegyezte meg.

A rendezvényre három tanórát szántak, az egyes helyszínekre előre meghívták a város lakosságát. A Csemadok ház volt az első állomás, itt házi pogácsával vendégelték meg a gyerekeket, a második helyszínen, a városi hivatalnál a munkatársak dobozos üdítővel és édességgel kedveskedtek nekik, a művelődési központban pedig frissítővel és némi harapnivalóval várták őket. A diákok láttán több járókelő is megállt megszakítva sétáját, egy Svájcban élő bősi származású édesanya fiával jött el a rendezvényre, hogy meghallgassák a gyerekektől a verseket. 

“Eddig minden évben valamilyen formában megtartottuk a költészet napját, vagy irodalmi vetélkedővel, vagy előadással, filmvetítéssel. Ez egy új forma, amit örömmel próbáltunk ki, a kollégánk javaslatára”

 – osztotta meg velünk Sebő Renáta, az alapiskola igazgatója, aki már 20 éve vezeti az intézményt. Hozzátette, hogy szeretnék az embereket mozgósítani és bízik abban, hogy jövőre még többen eljönnek megnézni a rendezvényt. A szeptemberi beiratkozással a bősi Amade László Alapiskola diákjainak létszáma meghaladja majd a 400 főt, az új tanév kezdetekor három első osztály indítanak majd és 60-70 közötti új beiratkozóra számítanak.