Verscentrikus Bárka

Az Elek Tibor által jegyzett, Békéscsabán megjelenő irodalmi, művészeti és társadalomtudományi kéthavilap ez évi utolsó száma leginkább verscentrikusnak nevezhető. Zalán Tibor, Szepesi Attila, Varga Zoltán Tamás, Nyírfalvi Károly, Both Balázs, Miklya Zsolt, Szenti Ernő, Tandori Dezső, Oláh András, Balla D. Károly és a Kalligramot jegyző Hizsnyai Zoltán költeményeit olvashatjuk a lapban. A magyarországi középnemzedék jeles költője, Vörös István – aki a közelmúltban a cseh irodalomról adott ki figyelemreméltó tanulmánykötetet – készülő verses regényéből közöl részletet. A verses regény (munka?)címe: Heidegger, a postafelügyelő. Az idén 88 esztendős, Angliában élő Határ Győző két prózáját adja közre, a Grandguignol-bohózat és a Tényálladék címűket. Grecsó Krisztián – akit nem is olyan régen a nem (bizonyosan) jól olvasó falujabelieknek köszönhetően a kereskedelmi csatornákon is láthattunk –, a lap szerkesztője a Bárka legutóbbi felfedezettjét, Mogyorósi Lászlót mutatja be, a fiatal szerző kilenc költeményét olvashatjuk a lapban. Belőle még bármi lehet.

A Műhely című részt Hizsnyai Zoltán Szavak az éterben című interjú-esszéje nyitja, mely – egyébként terjedelmesebb változatban – a Balla D. Károly által üzemeltetett www.hhrf.org/ungparty/szalon weblapon volt először olvasható. Ágoston Zoltán alkalmi szöveget közöl, melynek kontextusát „egy pirosra sült, majd később ropogósnak bizonyuló malac képezte.” A Forrás főszerkesztője, Füzi László Esterházy Péter Javított kiadás című könyvéhez fűz kommentárokat, nyílt levél formájában. Kelemen Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszékének tanársegéde Határ Győző kilencvenes években írott költeményeiről értekezik. Kelemen megállapítja: „Határ Győző lírájának nyelvteremtő ereje is főképp Weörest idézheti emlékezetünkbe. (Mint ahogy Határ egyedi lírájának kritikai visszhangtalansága is párhuzamba állítható a Weöresről föntebb leírtakkal.)” Sebók Katalin A történelem fikcionálása Závada Pál Milota című regényében címet viselő dolgozatában a Jadviga párnájával „sztáríróvá” (persze nem biztos, hogy magyarországi viszonylatban érdemes ezt a fogalmat használni) lett szerző újabb kötetét teszi tüzetes vizsgálat tárgyává.

A Figyelőben Elek Tibor, Szilágyi Zsófia, Tóth Ákos, Németh Zoltán, Balázs Imre József, Pécsi Györgyi kritikáit olvashatjuk Esterházy Péter, Závada Pál, Tandori Dezső, Hizsnyai Zoltán, Németh Zoltán és N. Pál József kötetéről. (K. L.)