Válogatás a szlovák történelem és színháztörténet fejezeteiből

ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS

A Szlovák Nemzeti Színház (SND) 18 bemutatóval ünnepli a jubileumi évadot: a prózai társulat 10, az opera 5, a balett 3 új előadást mutat be a szezonban. Az alábbiakban a következő hónapok programjából válogatunk.

Angelikától Rodinig

Az első premier e hétvégén jön: az első szlovák balettet, Eugen Suchoň Angelika című szerzeményét egy fiatal olasz rendező és koreográfus, Mauro de Candia állította színpadra. Suchoň mindössze 17 évesen, 1926-ban komponálta a most leporolt művet egy pantomimelőadás zenéjeként, a mai színházi alkotók számára pedig az jelentette az igazi kihívást, hogy a 20. század elején született melodikus muzsikára a klasszikus balett tiszta formáiból építkező, mégis modern s mai koreográfiát építsenek.

Egyebek mellett igazán rangos vendégelőadással is színházba invitálja a táncművészet iránt érdeklődő közönséget az SND: október 21-én és 22-én a világhírű szentpétervári Eifman Balett a Rodin című előadását hozza el a szlovák fővárosba. Az Eifman Balett szerte a világon zajosan ünnepelt produkciója Auguste Rodinnek, valamint segítőjének, szerelmének és múzsájának, Camille Claudelnek állít emléket. A történet a zsenik tragikus természetéről szól, és a társulatalapító koreográfus, Borisz Eifman előző műveihez hasonlóan ebben is a modern pszichologikus balett testbeszéde áll a középpontban, miközben mintegy „élőképként” megelevenednek Rodin leghíresebb kompozíciói. A zene a 19–20. század fordulójának francia mestereiből merít: Ravel, Saint-Saëns, Massenet és Debussy motívumai szólalnak meg.

Történelmi fejezetek

Az SND prózai társulata a szlovák történelem, illetve a szlovák dráma- és színháztörténet emlékezetes fejezeteiből válogatta össze az idei évad bemutatóit. Rögtön az első egy 20. századi klasszikus, Peter Karvaš Éjféli mise című drámája lesz; a darab ősbemutatója 1959-ben volt a nemzeti színházban. Ahogy az alkotók fogalmaztak: ma is érdemes visszatérni ehhez a műhöz, hiszen a szlovák társadalom és történelem egyik töréspontja a témája. Az éjféli mise a szlovák nemzeti felkelés idejére pillant vissza. A Kubiš család otthonában karácsonykor összejön a teljes família: a fiatalabbik fiú partizán, az idősebb gárdista, a lány zsidó vagyont arizált, a jövendőbeli meny kommunista, és ott van még a házban elszállásolt náci tiszt is. Mi a túlélés ára? – teszi fel a kérdést Karvaš, s hogy még izgalmasabb legyen a kép, ezúttal a legfiatalabb rendezőnemzedékhez tartozó Lukáš Brutovský igyekszik választ adni a felvetésre.

Milyen történelmi parabola születik a mai színházi alkotók középnemzedékének műhelyében? Erre ad egyfajta lehetséges választ Viliam Klimáček, akinek II. Mojmír, avagy a birodalom alkonya című drámáját Rastislav Ballek állítja színpadra. A kamaraelőadás a Nagymorva Birodalom két kulcsfigurája, Rastislav és Svätopluk közötti konfliktust, a két uralkodói attitűd – az idealista és a pragmatikus – egymásnak feszülését állítja a középpontba, miközben nem a történelemkönyvekből ismert szikár tényeket igyekszik zengzetesen felmondani, hanem rendhagyó, modern színpadi nyelven megszólaló produkciót ígér. (A bemutatót januárra tervezik.)

Pozsonyban idén ősszel érik be egy nagyszabású nemzetközi együttműködés: nálunk október 28-án lesz a bemutatója az élő színházi legenda, Robert Wilson 1914 című produkciójának, amely az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából született, a prágai Nemzeti Színház, a budapesti Vígszínház, valamint az SND közös projektjeként. Wilson mozaikszerű, groteszk Közép-Európa-vízióját látni kell: izgalmas kóstoló egy nagy mágus színpadi effektusokból, fényekből, hangokból, zenékből, sokszor élő bábként használt szereplőkből öszszeállított komplex színpadi világába.

Salome visszatér

Az Opera első bemutatója részben évfordulós, részben természetes adósság törlesztése, emellett méltó vállalás: a 150 éve született Richard Strauss Salome című operája ma is modern műként hat, javarészt diszharmonikusnak tűnő dallamvezetéssel és szörnyen nehéz szólamokkal. (Egyetlen igazán melodikus részlete a híres Hétfátyoltánc.) Ráadásul: a késő romantika és a korai modernitás mesterének egyfelvonásosát csaknem 40 éve nem láthatta a pozsonyi operakedvelő közönség, így a novemberi bemutató számukra igazi ínyencség lehet. (as)