Ügyrendi helyett (államigazgatási) eljárási illeték

Az év elején a lapok sorozatban közlik, miért kell majd ebben az évben többet fizetnünk. Néhány napja az Új Szó is egy teljes oldalt szentelt az illetékeknek, megtudhattuk, mennyibe kerül majd ebben az évben a cégbejegyzés vagy a válóper indítása.

Az összeállítással kapcsolatban egy hibás fordításra hívnám fel a figyelmet: az egyik táblázatban ez olvasható: „Januártól változó további ügyrendi illetékek”. Nos, ha megnézzük az ügyrend szó jelentését, megállapíthatjuk, hogy az ügyrendi melléknévnek az illeték szóhoz való kapcsolása értelmetlen kifejezést eredményez. Az értelmező kéziszótár így adja meg az ügyrend szó jelentéseit: 1. ’Huzamosabb tárgyalás menetének a rendje’. 2. ’Hivatal, vállalat működését, ügykörét megállapító szabályzat’. Még kézzelfoghatóbb e szó jelentése, ha szinonimáit nézzük: az első esetben ezek főleg a program és a napirend (a közgyűlés ügyrendje /programja/ napirendje), a második jelentés esetében pedig a szervezeti és működési szabályzat kifejezés. Ha az ügyrend szó melléknévi származékának kapcsolódási lehetőségeit vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy alapvetően három főnév mellett szokott előfordulni: bizottság, kérdés, szabályzat. (ĺgy például Magyarországon a parlamentnek vagy a megyei képviselő-testületeknek vannak ügyrendi bizottságai, ezek szoktak javaslatot tenni egy-egy ülés napirendi pontjainak besorolására, sorrendjére.) Az illeték szóhoz már azért sem kapcsolódhat az ügyrendi melléknév, mert az illeték egy hivatalos eljárási cselekmény ellenértékeként fizetendő pénzösszeg, tehát nincs semmiféle kapcsolatban tanácskozás, tárgyalás programjával.

Mivel az említett okmányokért fizetendő illeték megnevezése a szlovákban správny poplatok, a fordító nyilván a správny szót fordította le ily módon. A správny szó jelentése ezekben az esetekben igazgatási, a magyar jogi szaknyelvben azonban ezeket az illetékeket eljárási illeték-nek, pontosabban államigazgatási eljárási illeték-nek nevezik. A helyzet azonban nem olyan egyszerű, mint ahogyan az az első pillantásra tűnik. Az említett okmányokkal kapcsolatos cselekményeket valóban államigazgatási hivatalok végzik mind nálunk, mind pedig Magyarországon, tehát ebben az esetben a správny poplatok kifejezést jogosan fordítjuk államigazgatási eljárási illeték-nek. Vannak azonban olyan eljárások is, amelyeket az önkormányzatok folytatnak le, ezek tehát közigazgatási, de nem államigazgatási eljárásnak számítanak – s e tekintetben a két ország között eltérések vannak. A másik probléma azzal függ össze, hogy a poplatok szó magyar megfelelője nemcsak az illeték, hanem a díj is, a vonatkozó magyarországi illetéktörvény is az eljárási költségek két nagy csoportját különbözteti meg: a közigazgatási hatósági eljárási cselekményért fizetendő illeték-et és az ún. igazgatási szolgáltatási díj-at. Az itt vázolt problémák azonban csak néhány speciális esetet érintenek, általánosságban elmondható, hogy a správny poplatok magyar megfelelője az (államigazgatási) eljárási illeték.

Érdemes kitérni a szóban forgó összeállításban szereplő néhány egyéb kifejezésre és szóra is, a szövegben ugyanis rendszerint az adott okmány, fogalom köznyelvi megnevezése szerepel, nem pedig a hivatalos, a terminologikus: így a bírósági illeték hivatalosan bírósági eljárási illeték, a vagyonelosztás hivatalosan vagyonmegosztás, a személyazonossági igazolvány hivatalosan személyazonosító igazolvány (esetleg személyi igazolvány), a jogosítvány hivatalosan gépjárművezetői engedély, az okmánybélyeg hivatalosan illetékbélyeg. Jó, ha ezeket a szavakat és kifejezéseket is megismerjük.

www.gramma.sk