Törököt fogtak a hollandok

Amszterdam/Ankara. Recep Tayyip Erdogan török elnök kemény megtorlást ígért, amiért Hollandia nem engedte területén kampányolni a török kormány két tagját, majd rendőri erővel feloszlatott egy Erdogan-párti tüntetést Rotterdamban. Mark Rutte erre azt mondta: Hollandia nem enged a zsarolásnak.

A diplomáciai viszály szombaton kezdődött, amikor a hollandok biztonsági okokra hivatkozva nem engedték leszállni a Rotterdamba kampányolni tartó török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu gépét. Ezt követően a Németországban tartózkodó Fatma Betul Sayan Kaya családügyi miniszter közölte, elmegy kampányolni Cavusdoglu helyett Rotterdamba, mivel ő szárazföldön is el tud jutni a holland városba. Őt viszont a hatóságok 30 méterre a török konzulátustól feltartóztatták.

Lenácizott hollandok

Az elmérgesedő török–holland diplomáciai konfliktus legutóbbi fejezetében a török elnök azt mondta, a hollandok keményen meg fognak fizetni a történtekért, és „nemzetközi diplomáciai móresre tanítják őket”. „Azt hittem, a nácizmusnak már leáldozott, de tévedtem. A nácizmus még mindig elterjedt Nyugaton. A Nyugat megmutatta igazi arcát – nyilatkozta a vallási konzervatív nacionalista politikus.

Erdogan tegnap folytatta a fenyegetőzést, azt mondta egy isztambuli rendezvényen, „ha a hollandok feláldozzák a holland–török jó viszonyt, azért meg fognak fizetni”. A török kormányfő, Binali Yildirim pedig kemény válaszlépéseket ígért be Hollandiának. A kitiltott Cavusoglu rátett még egy lapáttal, amikor a francia Metzben arról beszélt, hogy Hollandia „a fasizmus fővárosa”. Csak emlékeztetőül: Ankara korábban Németországgal is összevitatkozott.

Vízágyú Rotterdamban

Erdogan azután ment ismét neki a hollandoknak, hogy a helyi hatóságok vízágyúkkal és lovasrendőrökkel oszlatták fel vasárnapra virradóra a rotterdami török konzulátus előtti tüntetést. A holland városban Erdogan nagyjából ezer híve amiatt tiltakozott, hogy nem engedték be az országba a török külügyminisztert, illetve később a családügyi minisztert is feltartóztatták. 12 embert őrizetbe vettek. Rotterdam polgármestere, Ahmed Aboutaleba szombaton szükségállapotot rendelt el a török–holland diplomáciai viszály kapcsán kezdődött tüntetések miatt. A helyi hatóságok arra hivatkozva oszlatták fel az ezerfős tömeget, hogy a török megmozdulások kiélezik az amúgy is erős társadalmi-politikai feszültségeket a holland választások előtti napokban.

Hollandia visszavág

A konfliktus pikantériája, hogy Hollandiában szerdán tartanak parlamenti választásokat. A kampány egyik fő témája a holland identitás kérdése, valamint az állam viszonyulása a bevándorlókhoz és az iszlámhoz. Mark Rutte kormányfő pártjának legfőbb riválisa Geert Wilders bevándorlásellenes Szabadságpártja. Ezért nem véletlen, hogy Rutte tegnap meglehetősen határozottan lépett fel az ügyben. „Ha ők fokozzák a feszültséget, kénytelenek leszünk válaszolni, de mindent megteszünk azért, hogy lehűtsük a kedélyeket” – fogalmazott. A kormányfő hozzátette: Hollandiának évek óta nem volt ilyen komoly diplomáciai nézeteltérése egyetlen országgal sem. Rutte szerint Erdogan nácizása nyilvánvalóan őrült nyilatkozat. „Megértem, hogy a törökök mérgesek, de ez természetesen elfogadhatatlan stílus” – nyilatkozta. Egy műsorban pedig azt közölte, szeretné rendezni a helyzetet, de nem fog bocsánatot kérni, sőt bizarrnak nevezte, hogy egyesek ezt várják tőle. „Ez az ember (Erdogan) fasisztáknak és náci országnak nevezett minket. Rendezni kell a helyzetet, de nem bocsánatkéréssel” – mondta egy műsorvezetőnek, amikor a bocsánatkérésről faggatta.

Erdogan túlhatalma

Az ügy háttere, hogy Törökországban április derekán alkotmányos népszavazást tartanak arról, hogy jelentősen kiterjesszék Recep Tayyip Erdogan elnök jogköreit, és a jelenlegi, parlamentáris rendszerről elnöki rendszerre térjenek át. Bár Erdogan jelenleg is egy személyként, egyre autoriterebb módon irányítja Törökországot, az alkotmánymódosítás legalizálná jelenlegi, korlátok nélküli hatalmát. Ezt a nyugati országok nem nézik jó szemmel, azt meg végképp nem, hogy Erdoganék Nyugat-Európában akarnak kampányolni az alkotmánymódosítás mellett. Az Európai Unióban mintegy 1,4 millió olyan török polgár él, akik jogosultak voksolni a népszavazáson, ezért Erdogan és kormányának tagjai kampánygyűléseket akarnak tartani nagyobb török közösségekkel rendelkező európai városokban.

Sorra kitiltott törökök

Korábban Németországban, Ausztriában és Svájcban is botrány kerekedett a tervezett török kampánymegmozdulásokból, be is tiltották azokat. Legutóbb tegnap Stockholmban hiúsult meg egy török rendezvény, mert a helyszín tulajdonosa felmondta a szerződést.

Eközben a törökök biztonsági okokra hivatkozva elzárták az ankarai holland nagykövetség és az isztambuli főkonzulátus bejáratait és kijáratait, hasonló intézkedéseket hoztak a holland ügyvivő és a főkonzul rezidenciájánál is. A külföldön tartózkodó holland nagykövettel pedig közölték, hogy inkább ne is jöjjön vissza az országba. Ráadásul letépték a holland zászlót az isztambuli főkonzulátus épületéről.

Elkezdte csökkenteni a Törökországnak a csatlakozási folyamat keretében nyújtott támogatásokat az Európai Unió – közölte a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos. Johannes Hahn azt mondta: olyan programok állnak le, amelyek nem hozták meg a kívánt eredményt. Osztrák vezetők korábban a csatlakozási tárgyalások leállítását követelték. „Törökország jelenleg nem közeledik Európához, hanem távolodik tőle” – vélekedett az uniós biztos. (MTI, Index)