Teltházas játszóház

Ezúttal angyalkák készülnek gyékényből Benko Pál irányításávalGyetvai Zsuzsanna felvételeSzerencsére a Pokémonok és Nathalia Oreirók világában is vannak gyerekek, akiket magával ragad a csuhézás, gyékényezés, nemezelés, szalmafonás vagy gyöngyfűzés, akik csillogó szemekkel éneklik a gyermekdalokat, s magyar népzenére táncolnak. Ám mindezt nem élhetnék át, ha nem lennének lelkes emberek, akik bevezetik őket a hagyományok egyszerű, tiszta és gazdag világába.

Füleken a Pro Gaudio Polgári Társulás az elmúlt évben havi rendszerességgel tartott játszóházat Gyere velünk játszani címmel. A nagy érdeklődésnek örvendő kézműves-foglalkozásokat, játszóházakat a civil szervezet az NPOA (polgári kezdeményezéseket támogató alapítvány), a Pro Slovakia, a helyi városi művelődési központ és helyi vállalkozók támogatásával valósította meg. A sikeres rendezvénysorozat azért is jelentős a Pro Gaudio életében, mert ez az első önálló, nagyszabású programjuk rövid fennállásuk óta. A Daxner utcai óvoda pedagógusai és a szülők 2000-ben hozták létre a szervezetet. Tevékenységükről Gyetvai Zsuzsanna, a projektum irányítója beszélt:

– Igyekeztünk sokrétű, színes foglalkozásokat tartani, hogy népszerűsítsük a népi hagyományokat a magyar, a szlovák és a roma gyermekek körében. A meghívott kézművesek között is voltak például szlovákok, főleg Gyetváról és Rátkáról, akik jellegzetesen szlovák bőrművességgel, fémmegmunkálással, gyetvai hímzéssel, fafaragással, drótozással ismertették meg a kicsiket, nagyokat egyaránt.

A hagyományőrzők mellett főleg pedagógusok foglalkoztak a gyerekekkel, olyanok, akik már „mesterei” egy-egy mesterségnek. Benko Tünde tojásfestést, gyöngyfűzést, csuhébaba-készítést és mézeskalács-díszítést, Benko Pál gyékényezést és nemezelést, György Henrietta szalmafonást, kosárfonást, sógyurmázást, kékfestést, Varga Lia és Norbert gyermekjátékokat, népdalokat, néptáncokat oktatott, hogy csak azokat említsük, akik több foglalkozást is vezettek.

Nézzük csak, mit is lehetett tanulni tizenkét hónap alatt. Volt fazekasság – a gyerekek agyagedényeket készíthettek. A szövést egy csákányházi nénitől leshették el, de megtanulták a madzagszövést, a pókfonást is. Húsvét előtt a tojásfestés fortélyaival ismerkedtek meg. Kékfestést is tanultak, kékfestőt készítettek „fordított” technikával. Eszkábáltak népi hangszereket, tökdudát, sámándobot, fűzfasípot. Megtudták, mi az a kasírozás. Tanultak népdalokat, játszottak népi játékokat, népszokásokkal ismerkedtek meg, s a táncházban elsajátították egy-egy tájegység néhány tánclépését. Szalmafonással és gyékényezéssel gyönyörű kis tárgyakat alkottak, s csodás dolgok születtek a gyöngyfűzés tanulásakor is. Megtudták, milyen a gyetvai hímzés görbe tűvel, a nemezelés alkalmával pedig rájöhettek: a türelem rózsát terem. Jó játék volt a csuhébabák és a termésbábok készítése, s szép dolgokat lehetett tanulni a gyetvai bőrművestől is.

A foglalkozásokra egy-egy alkalommal körülbelül ötven gyerek jött össze, hároméves kortól az alapiskolák felső tagozatos tanulóiig. A foglalkozások vezetői elégedettek voltak velük, mint Gyetvai Zsuzsanna mondta, dolgosak voltak. Például húsvéti tojást még a fiúk is festettek.

Zárásként decemberben nem egy, hanem két nagyszabású rendezvény is zajlott. Mikulási ajándékként december 5-én a Magyar Közösségi Házban megnyílt a Gyermek kézművesek háza című kiállítás, mely bemutatta az egész évben zajló kézműves-foglalkozások terméseit, a gyerekek alkotásait, kibővítve a környékbeli iskolák tanulóinak munkáival. A kiállításon a füleki Daxner utcai és Štúr utcai, valamint a csákányházi és ragyolci óvoda kis ovisai, a füleki papréti, Ifjúság utcai, a csákányházi, a ragyolci, a losonci és a sídi alapiskola tanulói mutatkoztak be. A gyönyörűen megrendezett kiállításon a Magyar Közösségi Ház megtelt csodás kis művekkel, melyekre nézve az ember hitetlenkedve kérdezte hol azt, hogy: „Ezeket a gyerkek készítették?”, hol azt: „Ebből ilyen szépet is lehet?”. Mindenütt természetes alapanyagokból (csuhéból, szalmából, gyékényből, fűzfából, tökből és egyéb termésekből) készített tárgyak, s különböző, sokunk számára ismeretlen technikák (batikolás, szövés, kékfestés, nemezelés) által életre keltett csodák.

A két hétig tartó kiállítás után december 14-én következett az utolsó rendezvény. A Csemadok helyi alapszervezete által rendezett Örvendezzünk című karácsonyi műsor részeként a füleki Vigadóban a helyi csoportok, az erdélyi vendég tánccsoport, valamint Szvorák Kati népdalénekes és a Kőfaragók együttes műsora után a Pro Gaudio játszó- és táncháza várta a gyermekeket. Varga Norbert és Lia dunántúli, somogyi és széki táncokat tanított, a kicsikkel pedig gyermekjátékokat játszottak és énekeltek. Közben az egyik asztalnál méhviaszból lehetett gyertyát készíteni karácsonyra, a másik asztalnál mézeskalácsokat díszítettek, a harmadiknál a szalmafonással ismerkedtek. A sok gyereket még este tízkor is alig lehetett hazaverni.

A Pro Gaudio Polgári Társulás elégedetten zárhatta az évet. A szervezet igazgatónője, Vég- Éva elmondta, jó volt ez az egyéves program arra, hogy bebizonyosodjék: van érdeklődés a kézműves-foglalkozások iránt, ezért ezt a jövőben is szeretnék folytatni. A havi rendezvények arra is jók voltak, hogy pedagógusok és szülők találkoztak, elbeszélgettek egymással, új kapcsolatok születtek. A Pro Gaudio tervei között jelenleg elsősorban az szerepel, hogy tevékenységével támogatja a Magyar Közösségi Ház udvarán egy játszótér kialakítását természetes anyagokból, elsősorban fából. További terveikről Vég- Éva egyelőre nem árult el többet, csupán annyit, nem csak a Daxner utcai óvoda tevékenységét szeretnék támogatni, hanem városi szinten szeretnének többet tenni a gyermekekért.