Támadás a humor ellen

A film még csak nem is szeretne változtatni az első rész alaphelyzetén: ugyanazt nézzük, mint két évvel ezelőtt. A gyermeküket váró és költözésre készülő házaspár mellé becuccol egy főiskolás lányokból álló társaság, amelynek feltett szándéka, hogy bulizzon éjjel és nappal, azonban a házaspár így nem tudja eladni a házat. Aki látta az első részt, szomorúan konstatálhatja, hogy semmi sem változott, mindössze a hangos fiúbanda cserélődött le hangos lánybandára. Ismételten arról szól ez a másfél óra, hogy a középkorú szülők és a fiatalok vívják a maguk háborúját, a nézők pedig próbálnak valami értelmet keresni ebben.

Nem sok sikerrel, ugyanis Nicholas Stoller rendező továbbra is úgy gondolja, nincs viccesebb, mint amikor valaki poloskát rak a másik ágyába. Azon kellene nevetnünk, hogy folyamatosan káromkodnak a vásznon, meg hogy a felvonuló figurák többsége folyton marihuánát szív. Persze, ömlesztik ránk a poénokat, eközben viszont gyakorlatilag percenként valami teljesen értelmetlen mondatot mondanak a szereplők. Hiába van három cselekményszál, ha a rendező egyikkel sem tud mit kezdeni, és minden oda fut ki, hogy legyen egy nagy összecsapás a lányok és a házaspár között, azt majd biztosan élvezni fogja a néző.

De nem. A Rossz szomszédság 2 egyetlen szerencséje, hogy meglepően profin mozgatja a vásznon az eddigi szerepeiben nem igazán brillírozó Zac Efront, aki most képes némi öniróniára. Hozzá kapcsolódik a mozi néhány értékelhető jelenete, ám a vásznon bolondozó színész (és a túlságosan sokszor megvillanó felsőteste) még nem menti meg ezt a sikerületlen filmet.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"233358","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Gera Márton

Rossz szomszédság 2. Amerikai vígjáték, 92 perc, 2016. Rendező: Nicholas Stoller. Szereplők: Zac Efron, Seth Rogen, Rose Byrne, Chloë Grace Moretz.