SZUBJEKTÍV

Nádszálderék és tekintélyes hátsó

SZÁSZI ZOLTÁN

Rimaszombat. A divat olyan örök jelenség a nőknek, mint a foci a férfiaknak. A férfiak számára olykor kínos lehet a ruhásszekrény előtt felhangzó női zsörtölődés: nincs egy rongyom, amit felvehetnék! Tehát a divat komoly motiváció: keress pénzt, férfiember, hogy divatos lehessen a párod!

Parádés divattörténeti tárlat nyílt Rimaszombatban. Kurátora Kerényi Éva történész, aki már korábban is izgalmas kiállításokkal öregbítette a Gömör - Kishonti Múzeum jó hírét. Ez a kamaratárlat mindössze egy termet tölt meg, mégis közel két év kellett ahhoz, hogy megszülethessen. Társrendezők a Szlovák Nemzeti Múzeum – Betléri Múzeum és a Rozsnyói Bányászati Múzeum. A tárgyak, a ruhák ugyanis – mielőtt végre a nagyérdemű elé kerültek jelenlegi pompás állapotukban – alapos restauráláson, tisztításon, kisebb-nagyobb javításokon estek át. Szinte minden darab olyan anyagból készült, amelyet ma már nem gyártanak.

Ám vissza a kezdetekhez: hordana-e ön, hölgyem, corseletjupe-t? Ja, hogy mi fán terem az? Nos, ennek a divattörténeti szakkifejezésnek a jelentését már csak a figyelem felkeltése végett, a kiállítás látogatására való biztatás érdekében is el kell árulnom.

A corseletjupe nem más, mint egy fűzővel egybeszabott alsószoknya. Kinek mi tetszett, a darázsderék vagy a tekintélyes méretű hátsó? Divatok és ízlések mindig is változtak, mert milyen unalmas is lenne az egyhangúság. Pláne a női divatban. Elvégre nem Madách Imre falanszterében kell élnünk. Kellettek a szemet vonzó színek, a finom anyagok, az idomokat hangsúlyozó vagy éppen elrejtő cselek, amikkel bevehető és uralható volt a férfiszív. Meg a buksza,

Akik már látták ezt a különleges kiállítást, úgy vélekednek: persze, szép ez, nagyon szép, de nem biztos, hogy olyan kényelmes viselet, mint a mai ruhák! Egy dolgot nem hallgathatok el. Irigylem a 19. század férfinépének türelmét. Azok a nehéz anyagok, súlyos díszítések, merevítők és zsinórok, pitykék és fodrok, zsabók és szalagok, kalapdíszek és tollak, gombok itt, gombok ott, meg csatok, vagy ezer, míg végre teljes valójában kibontakozott előttük a nő. Csoda, hogy ki nem haltunk! Micsoda másfél évszázad! Mindenre volt idő.

Aki szereti az időutazás-szerű kiállításokat, aki sok apró, a divat fejlődésével kapcsolatos információra kíváncsi, vagy csak szeretne egy kicsit nosztalgiázva elmerengni a boldog békeidőkön a francia forradalomtól az első világégésig, annak csak ajánlani tudom ezt a kiállítást.

Különlegesség is akad ám! Rimaszombatban megtekinthető Andrássy Dénesné, Franciska grófnő ruhatárának néhány szép darabja, piperecikke, kiegészítője is. Az már önmagában művelődéstörténeti érdekesség, hogy Franciska grófnő főnemesi rangja ellenére, polgári szármására büszkén, egész életében polgári ruhát hordott. Nem mellesleg azt is meg lehet tudni a tárlaton, hogy a kockás és a csíkos már két évszázada divat. A caraco, a fichu, a panier, a redingot, a chemise, a muszlinbetegség, a legyezőnyelv és annak használata pedig megér néhány órás tartalmas kikapcsolódást a rendkívül érdekes Polgári divat a 19. században című kiállításon. Rimaszombatban, a Gömör-Kishonti Múzeumban. December elsejéig tessék megnézni!