Szerkesztőre nem futotta

Szép könyv. Nagy. Keménytáblás. Az egyik könyvheti szerzeményem. Német szerző munkája. Az írásról szól. Sajnos, a magyar fordításra nem jellemző a germános precizitás. Bár ma már bármit, bármilyen formában ki lehet adni, egy irodalommal foglalkozó könyv esetében nagyon kínos, ha a fordító nem tudja, hogy a névelő a cím része-e. Így Franz Kafka műve egyszer Per, máskor A per formában szerepel a könyvben. Ez utóbbi a helyes. E felett még akár szemet is hunyhatnánk, bár emlékszem, annak idején hasonló esetben szigorú mesterem hatalmas felkiáltójelet vésett szemináriumi dolgozataim margójára, pedig azokat rajta kívül más nem olvasta. A fordító szerint Robert Musil kisregényének címe Törless növendék. Ám a német eredetiben a Die Verwirrungen des Zöglings Törless címet viselő művet Törless iskolaévei címmel fordították magyarra. A könyv figyelmünkbe ajánlja Salinger: Fogó a rozsban című regényét is. Ám ha Holden Caulfield kalandjai iránt érdeklődve a könyvesboltban a Fogó a rozsban című könyvet kérnénk, valószínűleg rosszallóan nézne ránk az eladó. A magyar olvasó ugyanis ezt Zabhegyező címmel veheti kézbe. S bármilyen nehéz is elhinni, Ernest Hemingway hősének, Francis Macombernek nem rövid, boldog élete van, ahogy a fordító állítja, hanem rövid boldogsága, még ha az angol eredetiben az is a címe, hogy The Short and Happy Life of Francis Macomber. Ezek a műfordítók már csak ilyenek… Edward Albee Ki fél Virginia Woolftól? című darabjára is nehéz lenne jegyet szerezni, ezt ugyanis a magyar színházak Nem félünk a farkastól címmel játsszák, még ha angol eredetiben valóban ez is a címe: Who's Afraid of Virginia Woolf? Conrad Ferdinand Meyerrel meggyűlt a bajom a világirodalom szigorlat során, ugyanis a Pescara megkísértése című regényének kölcsönözhető példányait már kivették szemfülesebb évfolyamtársaim így én csak a Somogyi Könyvtár olvasótermében fellelhető, hely?ben olvasható példányból ismerkedhettem meg a zsoldosvezér életével, miközben folyamatosan a nyakamra jártak a hasonló cipőben járó évfolyamtársaim, hogy mikor fejezem már be. Így egy-két oldalt olykor átugrottam. Ám a jelen írás tárgyát képező könyv alapján nem tudtam volna kiírni a könyvtári kérőlapot, a fordító szerint ugyanis Meyer regényének címe Pescara megpróbáltatása. Ezzel a címmel 1904-ben adták ki utoljára. Sajnos, a könyvnek csak műszaki szerkesztője van, „rendes”, akinek az lenne a dolga, hogy az ilyen szarvashibákat kijavítsa, nincs. A sors iróniája, hogy a kötet címe: Kreatív írás. Nos, valóban kreatív.