Sokszínű Szőrös Kő

Az immár hét éve megjelenő Szőrös Kő (mely a negyedévente való megjelenést ettől az évtől kéthavira cserélte, sokak örömére) 2002/5-ös számának vendége a miskolci Új Holnap című folyóirat – aki nem olvasta volna, az előző számban a Véletlen Balettet mutatták be – szerzőgárdája, mégpedig Málik Roland, Mándoki György, Kupcsik Lidi, Puskás Balázs, T. Sipos Balázs és Kornya István. A Min dolgozol most(anában)? című rovatban Vass Tibor, az Új Holnap szerkesztője nyilatkozik terveiről.

Brigit Vanderbeke és Maike Wetzel egy-egy novelláját Pénzes Tímea fordításában olvashatjuk, az e lap rovatszerkesztőjeként (is) tevékenykedő Horváth Erika pedig Ingeborg Bachmann egy prózáját és két versét tolmácsolja. Orcsik Roland – akinek tollából a Tiszatáj decemberi számában érdekes tanulmányt olvashattunk Domokos István gyermekirodalmi műveiről – a zágrábi Robert Mlinarec London underground című prózáját ültette át magyar nyelvre. Orcsik vállalkozását azért gondoljuk fontosnak, mert magyar nyelvterületen a horvát irodalomnak messze nincs olyan recepciója, mint lehetne...

A kritikai rovatban hat írás kapott helyet. A lapban rendszeresen publikáló Huba Márk Z. Németh István Rulett című verseskötetét elemzi, rendkívüli alapossággal, ha kell, matematikai módszerek bevonásával. Kocur László Karel Čapek Harc a szalamandrákkal című regényének újszerű olvasására tesz kísérletet. Jászay Tamás az Előretolt Helyőrség körébe tartozó Gáll Attila első kötetét bírálja, következetes szigorúsággal. Prokisch Péter Gergely Edit Üzenet lélekdoktor szeretőkhöz című, ugyan elég „régi”, de változatlanul érdekes verseskönyvét ismerteti. Prokisch írásánál csak az lenne érdekesebb, ha e kötetről egy nő írná meg a véleményét, de a lap rovatvezetője, sajnos, egyetlen kritikaírással foglalkozó hölgyismer#sét sem tudta erre rávenni... Benyovszky Krisztián (egyik) kedvenc témáját, a krimit veszi elő, Tzvetan Todorov három szövegét vonva dialógusba. Kelemen Zoltán pedig a szintén helyőrséges Nagy Koppány Zsolt első, Arról, hogy milyen nehéz című novelláskötetét boncolgatja.

A Kő kövön rovatban Kantár Csaba Morbidusz empatikusz című írásában talán először próbál szembenézni az életminőségét ért radikális változással. Kantárt idézve: „aki nem tudná, kérdezzen rá”, miről van szó. Ardamica Zorán két írását is hozza a lap, az Előítéletek és pedagógiai szelekció címűt akár napilapban vagy pedagógiai szaklapban is érdemes volna közreadni, hogy az érintett célcsoporthoz eljusson, mert – Ardamica ötödik lábjegyzetét továbbgondolva – a szlovákiai magyar pedagógustársadalom nagyobbik részéhez jelen formájában nem jut el. Fehér Kriszta Az erotikától a szexig címmel a Németh Zoltán vírusszövegei, idiótameséi és egyéb mutáns történetei című könyvet, Pénzes Tímea Faludi Ádám Napraforgóját, Kozsár Zsuzsanna pedig egy új mesekönyvet, a Móki meséi címűt ismerteti, a szerzője Lampl Zsuzsanna. A Szó-kép című, fiatal képzőművészeket bemutató rovatban Miklós Lászlóval olvashatunk beszélgetést, akinek fényképei – Szabó Judit grafikái mellett – a lapot is illusztrálják. Mindent egybevetve a Szőrös Kő 2002/5 száma sokszínűre és egyenletes színvonalúra sikeredett, bátran ajánljuk a kortárs irodalom kedvelőinek. (K. L.)