Slágerek nélküli karrier

A hétvégén a tájainkon koncertező Tori Amos eddig anélkül adott el tizenkétmillió hanghordozót, hogy elmondhatná magáról: a rádiók rongyosra játsszák a dalait. Jobban belegondolva, nincsenek is slágerei, sosem írt kimondottan slágeres zenét. Sajátos, magas hangja és szokatlan zenéje kapcsán gyakran hasonlítják Kate Bush-hoz, miközben igazi, önálló egyéniség. Nem fél kimondani a legmélyebb gondolatait sem. Vallásos neveltetéséről, lelkész apjához fűződő kapcsolatáról, a nőiséggel, a szexualitással kapcsolatos véleményéről sokat elárulnak a szerzeményei. Zenéjének alapvető eleme a zongora – a kilencvenes évek elején a női énekes-dalszerzők táborában az elsők között használta fő hangszerként. Törékeny finomságú dallamok épp úgy felbukkannak dalaiban, mint rockos, industrial elemek, mind a saját képére formálva. Legutóbbi nagylemeze, American Doll Posse címmel áprilisban jelent meg – öt különböző női karakter adja elő, öt különböző személyiséggel és mondanivalóval. Tori kitalált öt figurát, amelyek egyike önmaga, de mindet ő személyesíti meg, ruhák, frizurák, sminkek segítségével. Mind az öt hölgyemény a női lét egy-egy aspektusát jelképezi, méghozzá nem szimplán a modern idők kapcsán. Egészen az ókori görögökig ásott vissza, mondván, ők még helyén kezelték a nőiességet – így a korongon Pip, Isabel, Clyde, Santa és persze maga Tori egyben ősi görög istennők mai megfelelői is. Ahogy az jellemző az énekesnőre, alaposabban el kell merülni az albumban ahhoz, hogy előjöjjenek az apró finomságai. (p, e, o)