Sárospatakon örömmel fogadták a hírt

A szövetségi tanács tegnapi plenáris ülésén szinte egyhangúlag adta áldását az 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyvritkaságok, köztük ősnyomtatványok visszaadásáról szóló, az alsóház által múlt pénteken végleg elfogadott törvényre: 131 szenátor szavazta meg a jóváhagyást, míg egy tartózkodott. Ellenszavazat nem volt.

A törvény hatályba lépéséhez most már csak Vlagyimir Putyin elnök aláírása és a hivatalos közzététel szükséges. A Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtár már minden előkészületet megtett, hogy a köteteket Putyin február végén – március elején esedékes magyarországi látogatásáig hazaszállíthassák.

A törvényt a felsőház kulturális bizottságának elnöke javasolta jóváhagyásra a szenátoroknak. Viktor Sudegov rámutatott, hogy a magyar igény mindenben megfelel az orosz restitúciós törvénynek (amely a volt ellenségek kulturális értékeit Oroszországban tartja a saját kulturális örökségében általuk okozott háborús veszteségek kompenzálásaként, de az egyházi javakkal kivételt tesz).

Sárospatakon örömmel fogadták az orosz felsőház tegnapi döntését.

„A könyvek helye máig üresen áll, úgy hagytuk, ahogy hatvan évvel ezelőtt az elődöktől örököltük” – mondta a hír hallatán Dienes Dénes professzor, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának vezetője. Hozzátette: az orosz törvényhozás alsóházának múlt heti végszavazása után már „sejtettük, hogy hazatérnek a kötetek”.

A könyvtár munkatársai azt tervezik, hogy a könyvritkaságokat megérkezésük után nagy gondossággal áttanulmányozzák, szükség esetén restaurálják, és bemutatják a nagyközönségnek.

Dienes Dénes emlékeztetett arra, hogy 1938-ban 172 kötetnyi ősnyomtatványt, kéziratot és dokumentumot szállítottak el a Sárospataki Kollégium Nagykönyvtárából Budapestre, ahol bankok, takarékpénztárak széfjeiben helyezték el azokat. „A kötetek innen tűntek el a II. világháború végén, s a bankok feljegyzései mellett egy kalandos úton előkerült Károli biblia tanúskodott arról, hogy a gyűjtemény a Szovjetunióban lehet” – fűzte hozzá.

Az eltűnt művelődéstörténeti emlékek mintegy 95 százaléka – szám szerint 1373 – nyomtatvány, ezekből 134 kötetnyi anyag került elő közel öt évtizeddel később a Nyizsnij Novgorod-i megyei könyvtárban. Minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is.

A professzor elmondta: „a sárospataki könyvek igazán itthon értékesek”. A kutatók, a történészek Magyarországon tudják a legjobban feldolgozni a dokumentumokat és teológiai, filozófiai, történelmi, valamint liturgikus tartalmuk elsősorban a magyarok számára hordoz fontos elemeket.

A könyvtár igazgatója hangsúlyozta, a könyvek visszafogadásának és elhelyezésének az sem lehet akadálya, hogy korábban leszakadt a sárospataki nagykönyvtár mennyezetét díszítő freskó egy darabja. A födém megerősítése és a beázás következtében sérült gerendázat vegyszeres kezelése tavaly december 19-én befejeződött. A következő lépés már a festmény restaurálása, erre várhatóan még ez év márciusában sor kerül – mondta.