Regényindítás, kultúrpalotás, vonós muzsikás

„Ez az első mondat. Egy művészeti tévéműsor első mondata. Az Allegróé, amely újszerű képeket mutató, tartalmas, látványos és szórakoztató ötven percet szeretne nyújtani önöknek kéthetente, így a Rakott című kulturális magazin nem verseny-, csak váltótársaként. Klasszikus szerkesztés, lendületes megvalósítás sokféle zenével, írással és képpel.” Ezt ígérte Kovács Noémi műsorvezető kedden, a késői órákban az mtv képernyőjén. Hm. Kezdetnek nem rossz.

De hogyan is kell elkezdeni valamit? Itt visszatértünk az első mondathoz. Méghozzá a regények első mondatához. Miről is árulkodnak ezek? Tényleg olyan fontos a megfogalmazásuk? Néhány kortárs magyar író egy-egy regényének kezdő mondata került nagyító alá, közben az alkotók is kifejthették az első mondat megalkotásával kapcsolatos gondolataikat. Számomra legérdekesebbnek A fényképész utókora (Závada Pál) első mondata tűnt, amely az Érzelmek iskolája (Flaubert) első mondatára játszik rá, valamint a TündérVölgy (Kukorelly Endre) öt karakterből álló első mondata (A, a.), amely így kiragadva esetleg furcsának tűnhet, ám megismerve a kötet egészét, a különös regénykezdet visszamenőleg „értelmet nyer”. ĺróink szerint akadnak, akik úgy vásárolnak könyvet, hogy ha az első mondat nem nyeri meg a tetszésüket, nem a kosárba, hanem a polcra helyezik vissza a kötetet. (Persze nem csak ezért fontosak az első mondatok.)

A továbbiakban Gaál József képzőművész saját festményei kapcsán a természetből eredő archetípusokról beszélt, amelyek a mai embert, a mai alkotót is befolyásolják. Érdekesen alakult a linzi Johann Strauss Együttest vezénylő Russel McGregor hegedűművész-karmester pályája is. Ausztráliában született, hegedűtanulmányait a melbourne-i zeneakadémián folytatta, ám amikor egy ausztrál zenekarral Bécsben adott koncertet, beleszeretett a városba. Úgy érezte, maradnia kell, s a tervezett két hétből végül tizenkét év lett. Két éve jött a felkérés, hogy legyen az együttes vezetője. Hegedűsként úgy irányítja a zenekart, ahogy Johann Strauss tette a maga korában. A zenekar előtt állva, játék közben vezényel a vonóval, a kezével vagy csak mozdulatokkal. Évente kb. 30 hangversenyt adnak a világban, legutóbb éppen Budapesten léptek fel.

A következő helyszín a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél található Művészetek Palotája. Egy évszázada nem volt ilyen méretű kulturális beruházás Magyarországon, ráadásul talán már most elismeri az egész világ, hogy egy építészeti és zenetörténeti csodával lettünk gazdagabbak, amely egyszer Kelet-Közép-Európa egyik kulturális és művészeti központja lehet. A Művészetek Palotájában három intézmény kapott helyet: a Ludwig Múzeum 4500 négyzetméter új kiállítótérrel, a Nemzeti Hangversenyterem közel kétezres férőhellyel, valamint a Fesztivál Színház, amely otthont ad majd a kamaraoperának, a dzsessznek, a kamarazenének, a kortárs muzsikának és a folklórnak is. A megnyitó március 14-én lesz.

Következő helyszínünk a két év múlva százéves Zeneakadémia épülete, amelyet a kora, bizony, kissé megviselt. Mai állapota méltatlan Liszt Ferenc egykori szentélyéhez és ahhoz a ranghoz, amit betölt a mai magyar és nemzetközi zenei életben. Pályázatot természetesen kiírtak a patinás épület restaurálására, de eddig még nem kezdtek hozzá a munkához, mert csúszott a kiértékelés. Jó hír viszont, hogy ha a közeli születésnapra nem is, de 2010–2011 fordulójára teljes egészében megújulhat az épület.

Miután megismertük András Tamás hegedűművészt, s belehallgattunk a Budbudas fantáziadús dzsesszmuzsikájába, elhangzott egy „utolsó mondat” is, méghozzá Thomas Mann József és testvérei című regényének utolsó mondata. Ezt most nem idézem fel, inkább megalkotom a sajátomat. A Rakott újszülött kistestvére, az Allegro jól vizsgázott, legyen hosszú életű, nagy szükség van rá ebben a „barbaró” világban.