Rammstein, a németek büszkesége

De azt hiszem, arra ő sem számított, hogy a hattagú Rammstein még a német nyelvterületen túl is hódítani fog. A német nyelvű szövegekre nemcsak a honfitársaik lettek vevők, hanem – kis túlzással – az egész világ.

A frontember, Richard Z. Kruspe-Bernstein 1989-ben az elsők között jutott át Magyarországon keresztül az akkori NDK-ból az NSZK-ba. Végre „szabadon akart élni”. Együttesét ’93-ban hozta létre. A Ramstein egy tragédia kapcsán elhíresült német légierőbázis, ahol ’88-ban egy bemutató során három repülőgép öszszeütközött. A komor hangzású nevet a baleset további szomorúsággal töltötte meg, mégis megtetszett a névválasztás előtt álló zenekarnak. Hozzátettek egy „m” betűt, így lett a nevük Rammstein.

Legtöbben ’98-ban, egy botrány kapcsán figyeltek fel az együttesre. A fiúkat az észak-amerikai turnéjuk egyik állomásán a rendezők leparancsolták a színpadról, és a rendőrség közszeméremsértés vádjával néhány órára letartóztatta őket. Az amcsikat alaposan mellbe vágta a hagyományosnak nem nevezhető show-juk.

Dalaikban kiválóan elegyítik a metált, az industrial rockot, a technot és a klasszikus zenei elemeket. Bemutatkozó lemezük, a Herzeleid 1995 szeptemberében került a boltokba. Negyedik stúdióalbumuk Reise, Reise címmel tavaly októberben jelent meg, amely eddigi legdallamosabb, legszolidabb anyaguk. Az erről kimásolt Amerika című dal pályafutásuk legnagyobb slágere lett. Stílszerűen néhány angol nyelvű sort is beiktattak a felvételbe, hiszen az USA kulturális és politikai dominanciájáról szól. A dal rögtön a refrénnel indul. „Mi mindannyian Amerikában élünk / Amerika csodálatos…” – az első sor angolul, a második németül hangzik el.

A fiúk a fellépéseiken minden létező hatáselemet bedobnak. Fő attrakciójuk a monumentális pirotechnika. De nemcsak ezért felejthetetlenek a Rammstein koncertjei!

A zenekar tavalyi lemezének turnéja február huszonkettedikén Pozsonyt, huszonhetedikén pedig Budapestet is érinti. (pj)