Polgár Anikó és Vályi Horváth Erika Madách-díjas

Az utóbbi évek terméséhez képest rekordszámú, 25 kötetet neveztek a kiadók, és idén is háromtagú bizottság – Jitka Rožňová költő, műfordító, Sánta Szilárd irodalomtörténész és Bolemant László költő – választotta ki a szerintük legjobbakat.

„Kellemes meglepetés volt számunkra a beérkezett művek minőségi kiegyensúlyozottsága, mind az eredeti alkotások, mind a műfordítás kategóriában. A minőség nemcsak a témaválasztásban és a témakezelésben, hanem a műfaji sokszínűségben is megmutatkozott: a költészet, a próza és kisebb mértékben a gyermek- és ifjúsági irodalom, valamint az irodalomtudomány is képviseltette magát. A fordítások között egyértelműen a próza dominált, a regény és a novella műfaja mellett a gyermek- és ifjúsági irodalom is bemutatkozott“- mondta Jitka Rožňová, a zsűri elnöke, akit örömmel tölt el, hogy a hazai magyar szerzők alkotókedve nem lankad, sőt, újak is felbukkantak. „Ugyanakkor sürgetőnek tartom hangsúlyozni a kulturális sokszínűség fontosságát társadalmunkban, annak minden aspektusában. A kultúra, és az irodalom mint annak szerves része, nem egy hermetikusan elzárt világ, és nem is lehet az. Épp ellenkezőleg: meg kell őriznie nyitottságát és hajlamát arra, hogy hidakat építsen, amelyek összekötnek, nem pedig elválasztanak“.

Sorsszerű tragédiák

A fődíjat, azaz a Madách-díjat Polgár Anikó érdemelte ki Fordított Gorgó című verskötetéért, amely a Kalligramnál jelent meg. A költőnőnek nem ez az első Madách-díja, 2010-ben a Régésznő körömcipőben című kötetét is a legjobbnak találták, melyben – akárcsak a mostaniban – összefonódnak az antik világ mítoszai a jelenkorral. Mai társadalmi játszmák kerülnek párhuzamba régi történetekkel, a tragédiák ma is sorsszerűek, és a mitológiai alakok mai megfelelőit is megtalálja a szerző. „A szereplők kiszolgáltatottsága, érzelmi élete, hullámvölgyei, a könyörtelen ösztönök, a tudattalan függönye mögött zajló fájdalmas küzdelmek, mindezek egy ősi misztikus női szubsztanciával átszőve... A múlt és a jelen, az ösztönös és a kifinomult lenyűgöző összjátéka emeli Polgár Anikó kötetét olyan időtálló művé, amely elgondolkodtat, felkavar és megrémít, reményt és új távlatokat ad, és soha nem unalmas, mert minden egyes olvasással új értelmezési szinteket fedezhetünk fel benne“- áll a zsűri értékelésében.

Életrajz fiktív elemekkel

Ketten kaptak különdíjat, azaz Madách-nívódíjat. Egyikük egy elsőkötetes szerző, a Pátria rádió volt szerkesztője, Hornyák István, aki regényes életrajzot írt Fadrusz Jánosról, a kivételes tehetségű 19 századi szobrászművészről A kő metamorfózisa címmel. Éveken át kutatott a témában, és olyan levelezéseket és dokumentumokat is beépített művébe, amelyek elengedhetetlenek Fadrusz kalandos életének megismeréséhez. Emellett a századvégi virágzó Pozsonyt is sikerült bemutatnia. „A szerző zseniális módon valós életrajzi tényeket, a történelmi és kulturális környezet hiteles leírását, párbeszédeket és szereplőket épített be egy érdekes, olvasmányos regénybe. Az idős Fadrusz visszatekintő visszaemlékezései, melyeket a feleségével együtt utazó Štósfürdőre tett kirándulás során oszt meg, kíváncsiságot ébresztenek a további események és információk iránt“- áll a méltatásban. A kötetet a Pozsonyi Kifli polgári társulás adta ki.

Fókuszban a zene

A másik Madách-nívódíj Csehy Zoltáné, akinek Fogli d´album címmel jelentette meg kötetét a Kalligram. „Ez a szerző hatodik verskötete, amelyet a zenei utalások jelenléte miatt albumnak nevez. A kötet energiájával, nyelvi erejével és a zenei kompozíciós technikákhoz való hajlammal ragadja meg az olvasót: a zene átalakítása (opera, kortárs klasszikus zene, jazz stb. ) formává, színné; a színek átalakulása pillanatokká és jelentésekké, mozgások az időben és annak hatása alatt, közelség, intimitás, erő, csend, ihlet; a zene és a színek sajátosságai, a megélt transzcendens élmény, amely időről időre önállóan visszhangzik sejtjeinkben, idegrendszerünkben“ – véli a zsűri.

Háború a szomszédban

Műfordítás kategóriában lapunk egykori munkatárs, Vályi Horváth Erika kapott Madách-díjat Rankov, Pavol A kis dunai háború című kötetének magyarításáért (Kalligram). A könyv alcíme: politikai thriller egy lehetséges jelenből. A szerző eljátszik benne egy lehetséges dél-szlovákiai háború gondolatával a szlovák milícia és a nagyszombati magyar szeparatisták között, amelyben cseh önkéntesek is részt vesznek. „A szereplők egyéni sorsa, különböző nézőpontjai és reakciói ijesztően hitelesek. Az egész történetet keretbe foglaló háborús kísértet és a hozzá kapcsolódó társadalmi-politikai helyzet, de az egyéni egzisztenciális bizonytalanság súlya nemcsak félelemérzetet, hanem kíváncsiságot is ébreszt. Az eredeti cselekmény, amelyet Rankov egyedi elbeszélői stílusának köszönhetően alakított ki, valamint a szöveg fent említett sajátosságai igazi kihívást jelentettek a fordító, Vályi Horváth Erika számára“- áll az indoklásban, amely kiemeli, hogy a fordító képes megragadni a történet intenzitását és mélységét, illetve érthető formában közvetíti a magyar olvasó számára a célzásokat és utalásokat.

A kis dunai háború egyébként jelenleg hangoskönyv-formában, folytatásokban hallható szombatonként a Pátria rádióban. 

Egy lázadó könyv

Ebben a kategóriában is ketten kaptak különdíjat. Mészáros Tűnde Barbara Hrínovától fordította le az Egyszarvúk című novelláskötetet, amely a Phoenix egyesület gondozásában jelent meg. „Szereplői egyszerre e világból valók és nem e világból valók, és ábrázolásukban a szerző nem hajlandó alávetni magát annak a kulturális térnek a diktátumainak és elvárásainak, amelyben él, ugyanakkor hitelesen, találóan rajzolja meg azt. Különböző környezetben (albérlet, vidéki házikó, kávézó, pszichiátriai klinika) játszódó történeteket mutat be az olvasónak. A tapasztalt fordító, Mészáros Tünde nagy stilisztikai készségről és leleményességről tett tanúbizonyságot, hogy a generációs és generációk közötti megfeleltetések különböző formáit megragadja, és magyar fordításban egy ugyanilyen életszerű történetet juttasson el az olvasóhoz“.

Nem csak gyerekeknek

Csanda Gábort az ismert szlovák szerző, Marián Hatala Különórák focival című könyvének fordításáért díjazták. A Madách egyesület által kiadott kötet 10-12 éveseknek szól, ám a zsűri szerint a tinédzserek és a felnőttek számára is vonzó lehet. „Ennek több oka is van. 1. A foci minden generáción átívelő módon összeköti az embereket. 2. Marián Hatalának megnyerő mesélői stílusával és szójátékával sikerült megszólítani az olvasót. 3. A magyar verzió mindezeket a tulajdonságokat megtartja, és tovább közvetíti Csanda Gábor kiváló fordításának köszönhetően. Kreatív, de az eredetiséget tiszteletben tartó megközelítésének köszönhetően magyarul ugyanolyan szellemes, dinamikus, humoros helyzetekkel és focihangulattal teli, mint eredetiben.“

Tavaly óta a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában társszervezőként csatlakozott az Irodalmi Alaphoz. Hozzájárultak a Madách-díjjal járó pénzjutalom összegéhez, és az Alap, illetve a Szlovákiai Magyar Írók Társulása mellett ők is delegálnak egy zsűritagot.