Tükrökben laknak az Erinnüszök

Fordított Gorgó

Penge. Nagy Csilla kritikája Polgár Anikó Fordított Gorgó című kötetéről.

A Fordított Gorgó a tavalyi év egyik legjelentősebb verseskötete, amely mitológiai keretben, archetípusokon és rítusokon keresztül beszél a mindenkori emberi létezést meghatározó alapvető állapotokról. Élet és halál, ifjúság és öregedés, tett és várakozás, csábítás és vágyakozás, játék és szabálytörés, sérelem és bosszú – a jelenségek, amelyekkel a mű isteni és emberi karakterei, szörnyei egyaránt szembesülhetnek, és amelyek szükségszerűen átváltoztatják őket.

Polgár Anikó a metamorfózi­sok fokozatait mutatja be, és a vissza fordíthatóságukra kérdez rá (a kötetcím maga is utal a Pallasz Athénét megsértő, valaha gyönyörű lányok dermesztő tekintetű, kígyóhajú gorgóvá való át- és visszaváltozására). Míg a Fehér mártírium című záróciklus ezzel a pusztulás rettenetének és misztériumának változatait mutatja fel, addig az első, Agg istennők ciklusban a test változásai elvont módon kötődnek az időhöz, fizikailag (vizuálisan, tapintással) érzékelhetők, és a lélek folyamataira is kihatnak: „Amikor mértéktelenül fogy a hús, / az majdnem ugyanolyan, / mint amikor mértéktelenül megnövekszik. / A fogyás a lélek elhízása.” (Eurüdiké lefogyott) A Gorgók vagy az Erinnüszök állapota pedig a világgal való szembenézésből következik, attól válunk szörnyeteggé, ahogy mások tekintetében visszatükröződünk a saját magunk számára (Agg istennők).

A második verscsoport (Magzatkorában meghal majd fiad) a női test átváltozását, a szülés és a magzat- vagy gyerekhalál témáját helyezi mitológiai összefüggésbe, az itt szereplő versek közös motívuma a test (és a benne növekvő élet) feletti uralom elvesztése (Szkülla); de Kasszandra látnoki képessége sem transzcendens sugalmazásként, hanem egyfajta kegyelmi állapotként jelenik meg, amely két test pillanatnyi kölcsönhatásból következik (Kasszandra jóslata). A hálószoba kulcsa elveszett ciklus versei a meglesett, elodázott vagy felfüggesztett intimitást mutatják be, itt azonban a nyelv valamely más kifejezésmód „közbejötte” miatt válik korlátozottá. Egy helyen a képleírás, ami a szövegben megjelenik, pontatlanságával utal a közvetettségre: „A nimfa szája alig látható, csak képzelhetjük, / ahogy a hátra rátapad, s maga mögött hagy / egy festéktől csillogó, nyirkos csiganyomot.” (Alvó szatír) Máshol a zene és az erotika Kierkegaard filozófiájával párhuzamba állítható motívuma jelenik meg (Szeretkezés Orpheusszal).

Fordított Gorgó - borító

A kötet verseinek legnagyobb része mégis Orpheusz és Eurüdiké történetét gondolja újra, egyrészt az alvilágból való visszatérés lehetősége, másrészt a párkapcsolati, családi dinamika láttatása felől. Az Eurüdiké bújócskázik ciklus az alászállás magányát mutatja meg: bár Orpheusz követheti, vissza is hozhatja Eurüdikét, az ottlét tapasztalata mégsem átadható, amelynek eredménye a társas magány. A Minitrója ciklus humorral is átszőtt verseiben a mitológiai hősök gyerekei játszanak: a trójai falovacskák felnőnek, és már nem lehet velük játszani, a táblán a bábu – mint Odüsszeusz – társtalan, de háromdimenziós Pentheusz-puzzle vagy öltöztethető Artemisz baba is feltűnik.

A mítoszok kegyetlen rítusai (az élet és a halál váltakozása) megismétlődnek a játékban, de csaknem minden restartolható, a bábu visszatérhet a pálya szélére, és a szétszedett testek is összerakhatók. A kötet legizgalmasabb – és Polgár költészetében is meglepő, innovatív formai és nyelvi kísérletként jelentkező – vállalkozása a Márványkalács, szeletelve verscsoport, melynek uralkodó poétikai eszköze a képleírás. Az érzékelhető és a kitakart képi részletek feszültsége szinte kivétel nélkül nagyívű, jelentős költeményeket eredményez (Szarvasok esőben, Madarak párduccal, Márványkalács, szeletelve).

Polgár Anikó kötete nem csak gazdag tematikája, folyton változó játéktere miatt figyelemre méltó olvasmány. Poétikai megoldásaiban, mediális határátlépéseiben és formakészségében is végtelenül változatos. Minden vers erős, minden karakter plasztikus. „Kígyók mindenütt lehetnek”, „tükrökben laknak az Erinnüszök” – és kicsit minden szörny vagy isten mi magunk vagyunk.

Polgár Anikó: Fordított Gorgó
Pesti Kalligram, 2023, 120 o.
 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?