Pesti klezmer Kassán

A szerző felvételeA klezmer kitűnő „propagálója” a zsidó kultúrának. Magával ragadó dallamok, meglepő ritmikai megoldások, elementáris energia. Eredetileg kelet-európai zsidó lakodalmakon játszott tánczenéről van szó, a második világháború idején az Egyesült Államokba emigrált zsidók viszont merészen belekeverték az amerikai népzenei (jazz, blues) elemeket, így a klezmer megújulva került vissza Európába. Nálunk természetesen a rendszerváltásig kellett várni arra, hogy a világzene (World Music) részeként szélesebb körben ismertté váljon.

A kontinens 1996 óta, hazánk pedig 2001 óta ünnepli szeptember 5-én az Európai Zsidó Kultúra Napját, elsősorban a nem zsidó többség tájékoztatásának, és a tévhitek eloszlatásának céljából. Idén öt szlovákiai városban, Pozsonyban, Komáromban, Zsolnán, Nagyszombatban, Eperjesen, illetve Kassán nyitották meg a zsidó emlékhelyeket, imahelyeket és koncerttermeket az ismerkedni kívánók előtt. Mi a kassai Művészetek Házában jártunk, amely épületről ma már kevesen tudják, hogy egykor zsinagógaként működött.

Kassán a legutóbbi népszámlálás során alig ötszázan vallották magukat zsidó nemzetiségűnek, főleg idős emberek. A keresztény nyilvánosság viszont egyre élénkebben érdeklődik e titokzatosnak tűnő vallás iránt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a vasárnap délelőtti találkozó, amelyen Joshua Steiner kassai rabbi válaszolt a nem zsidó érdeklődők kérdéseire. A mintegy 150 érdeklődő az imahelyen gyűlt össze, a kassai zsinagóga ugyanis majdhogynem összedől, felújítására nincs pénz, a szomszédságában működő zsidó iskola pedig diákhiányból kifolyólag megszűnt.

A zsidó nők országos egyesülete, az Ester viszont működik. Vasárnap délutánra például meghívták Kassára a budapesti Pannonia Klezmer Bandet, talán azért, mert jól tudják mindazt, amit a klezmernek a mit sem sejtő laikusra gyakorolt hatásáról a bevezetőben leírtam. A hét éve alakult zenekar sajátossága, hogy három hegedűst szerepeltetnek, akik remekül „aládolgoznak” a fő szólista klarinétosnak. Amit Fehérvári Gábor művel a hangszerével, az pestiesen szólva „nem semmi”. A virtuozitás mellett az improvizációs hajlam és a humor sem hiányzik játékából. Egyébként a Pannonia Klezmer Band minden tagja klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, és a felnőtteknek szóló fellépések, táncházak mellett gyerekek részére is tartanak „tanító-nevelő” koncerteket, saját klubjuk van, régi bakelitlemezeket és kottákat gyűjtenek, azok alapján hangszerelik újra az ősi melódiákat. Ilyen ősi melódia a már említett NSZK diszkósláger, a Dzsingisz Kán is. „Néhány éve találkoztam Mándoki Lászlóval, és megkérdeztem tőle, tudja-e, hogy mit énekel. Fogalma sem volt róla, hogy ez egy jiddis dal. Sok hollywoodi filmben is felbukkannak ortodox zsidó dallomok, mert sok emigráns zsidó zeneszerző dolgozott a filmiparban” – mondta Zsákai Ferenc Gyula, a zenekar vezetője. A hangulatteremtés egyébként Kassán is jelesre sikerült, pedig „ülős” koncerten csak diszkrét fej- és lábmozgás lehetséges. A budapesti zenészek ennél sokkal bizarrabb helyszíneken is játszottak már, Németországban például evangélikus templomokban perdültek táncra a nézők, az idei Sziget Fesztiválon pedig hatszáz ember döngette a táncház-sátor deszkáit, a szervezők legnagyobb ijedelmére.

A koncert előtt a pozsonyi Zsidó Múzeum igazgatója, Pavol Mešťan mutatta be az általa vezetett intézményt. Elmondta, hogy a Zsidó Múzeum a várostól (komoly összegért) bérelt épületben működik, és évi 4,6 millió koronából kénytelen gazdálkodni. Ez az összeg alig elegendő a világításra, fűtésre és az alkalmazottak fizetésére. Ennek fényében óriási eredménynek tekinthető, hogy míg megalakulásukkor, 1993-ban a kiállított tárgyak 96 százalékát kölcsönözniük kellett, ma már csupán nyolc darab kölcsön tárgyuk van. Könyvkiadót is alapítottak, 1993 óta 67 kötetet adtak ki, köztük a holokauszt túlélőinek emlékiratait, a zsidó vallással foglalkozó tudományos műveket, valamint szépirodalmat. Jelenleg a szlovákiai zsidó hitközségek enciklopédiáján dolgoznak.

Szeptember 9-én országszerte a holokauszt áldozataira emlékezünk. 1941-ben ezen a napon fogadta el Szlovákia az úgynevezett Zsidó kódexet, amely 280 zsidóellenes törvényt tartalmazott. „Tanulságos olvasmány, mert kiderül belőle, hogy az akkori jogászok micsoda körmönfont jogi nyelven fogalmazták meg az emberek ezreinek sorsát eldöntő cikkelyeket” – mondta Mešťan.

Marta Győriová, az Ester egyesület országos elnöknője azt tartja a vasárnapi kassai rendezvény legnagyobb hozadékának, hogy a zsidó származású résztvevők őseik kulturális hagyományaival kerülhettek kapcsolatba, a nem zsidók pedig ízelítőt kaptak egy gazdag, lebilincselően érdekes kultúrából.