Páratlan zenei élmény

Mindig a zene ünnepét jelenti egy-egy Zorán-koncert, így volt ez hétfőn este is, mikor az előadóművész felvidéki turnéjának első állomásán, a dunaszerdahelyi városi művelődési központban lépett közönsége elé. Ugyan a koncert Zorán tavaly ősszel megjelent ĺgy alakult című lemezének bemutató koncertje kívánt lenni, régi, ismert dalok is elhangzottak. Az élőzene és az elgondolkodtató szövegek iránt érdeklődő publikum most sem csalódott a fellépők: Sztevanovity Zorán, Sipeki Zoltán és a három kísérő énekes előadó-művészetében. A dobok és az ütőhangszerek mágusa, Horváth Kornél ugyan hiányzott a színpadról, csakúgy, mint Orosz Zoltán a tangóharmonikájával, akik az eddigiek során szinte valamennyi alkalommal elkísérték a művészt előadásaira, mégsem csorbult a zenei összhatás. Az utóbbi időkben különböző híresztelések kaptak szárnyra arról, hogy a korát meghazudtoló, hatvanéves Zorán befejezi a pályafutását. A pletykát maga a énekes cáfolta meg a közönség nem kis örömére. Most csupán a pihenés időszaka következik számára, a lemezek megjelentetésének és a koncertezésnek még koránt sincs vége. Az andalító muzsika és a bensőséges szövegek együttes hatása különleges zenei élményben részesítette a publikumot. Dusán dalszövegei olyan bölcsességet hordoznak és hangulatot árasztanak, amelyekkel szívesen azonosulnak az igényes könnyűzene rajongói. Ezenkívül a mai világból annyira hiányzó lélekmelengető érzéseket is táplálják a Zorán által előadott, javarészt Presser-Sztevanovity-szerzemények, és nemcsak az évtizedekkel ezelőtt született dalok, hanem az újabbak is. Az ember önmagára ismer a dalokban, felemelő és szorult pillanataiban magában dúdolgatja őket, ahogy erre a hétfő esti koncerten is alkalma nyílt a hallgatónak, aki egy kicsit maga is benne van a dalban, nem csupán a négy akkord és a három gitár. Zorán dalai az élet dolgairól szólnak, általuk tudjuk, hogy a szerelemnek múlnia kell, de azt is, hogy az élet szép, csak néha fáj a hegymenet.