Fotó: HBO
SOROZATDARÁLÓ: Sárkányok atombombák helyett
A második évad végére a Sárkányok háza afféle gyűjtögetős kártyajátékká válik: az nyerhet, aki több sárkányt gyűjt össze. Ez azonban semmit sem von le a sorozat élvezeti értékéből.
A II. világháború végén még dúltak a harcok a csatatereken, ám közben a háttérben már új szintet lépett a fegyverkezési verseny: a részt vevő felek azon versengtek, hogy ki készíti el előbb az első tömegpusztító fegyvert, az atombombát. Mint tudjuk, ez végül az amerikaiaknak jött össze, de a győzelem borzalmas következményekkel és pusztítással járt. Az HBO Sárkányok háza című sorozatában a sárkány tulajdonképpen az atombomba megfelelője, csakhogy itt kissé előrébb járunk a történetben, mint amit a II. világháború végén láthattunk. A helyzet sokkal inkább hasonlít a hidegháborús évtizedek fegyverkezési versenyére, amikor már mindkét félnek voltak atombombái, így azon ment a harc, hogy kinek lesz belőlük több és nagyobb.
A Trónok harca előzménysorozatának első évada éppen csak elültette a későbbi családi konfliktus és trónviszály magvait, a folytatás azonban rendesen belecsap a lecsóba, és elmerül a küzdelemben. Ugyan az első részekben még történnek óvatos kísérletek arra, hogy megakadályozzák a háborúzás okozta elképesztő vérontást, de eljön a pont, amikor az agresszió agressziót, a düh pedig dühöt szül, és a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Ahogy azt a sorozat egyik szereplője elmondja: egy idő után valójában már teljesen mindegy lesz, mi volt a háború kiváltó oka, az öldöklés önmagát táplálja. Márpedig ebben az öldöklésben a sárkány a leghatalmasabb fegyver. Akinél a legtöbb és a legnagyobb sárkány van, akár úgy is megnyerheti a háborút, hogy nem kezd mészárlásba, pusztán jelzi, hogy szükség esetén képes rá. A tömegpusztító sárkányoktól való félelem önmagában is hatalmas fegyver, és a második évad tökéletesen vezeti le az elrettentés logikáját.
Izgalmas látni a 20. századi fegyverkezési verseny logikáját fantasykörnyezetbe helyezve, de természetesen a Sárkányok háza nem csak emiatt kiváló sorozat. Annak fényében is egészen váratlan teljesítmény, hogy az alapjául szolgáló kötet valójában csak egy fiktív történelemkönyv, ami ugyan leírja a fontosabb történéseket, de nem bontja ki őket. Ryan J. Condal showrunnernek tehát nem kisebb feladata volt, mint egy félkész anyag alapján felépíteni egy Trónok harcához méltó testvérsorozatot, ami képes lesz arra, hogy a streamingszolgáltató egyik húzócímévé váljon. Azt már az első évad bizonyította, hogy az alkotók pontosan tudják, miért szerették a nézők a Trónok harcát. És képesek voltak teljesen új szereplőgárdával, egy relatíve új környezetben felidézni a régi hangulatot. A második évad pedig egyértelműen képes kilépni a nagy előd árnyékából, hogy új utakra kanyarodjon. Mert egy olyan világban, amely teli van tömegpusztító óriássárkányokkal, még a háborúzás és a sötét intrikák is mást jelentenek, mint egy olyanban, ahol a csatákat még seregekkel vívják.
Tóth Csaba
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.