Panelhangya

A hangyák (Formicidae) családjának hazánkban élő hetven faja közül már bemutattuk a fáraóhangyát (Monomorium pharaonis), amely egyébként behurcolt faj, Indiából terjeszkedve hódította meg az egész Föld lakóterületeit és már csak az ember közvetlen környezetében képes megélni. Új betolakodónak számít azonban napjainkban egy másik hangyafaj is, boszszúságot és riadalmat okoz főleg a városi panellakásokban. Megjelenése annyira újkeletű, hogy a szakirodalom még nem említi, kizárólag saját megfigyeléseim alapján tudom bemutatni.

Egy tudományos folyóiratban olvastam az úgynevezett paneldarazsakról, s miután az említett hangyafaj is itt rendezi be lakhelyét, elneveztem panelhangyának. Mivel a külső főfalakat alkotó vastag elemekben üti fel tanyáját (gyanítom azért, mert ezek a panelok sokkal pórusosabbak, puhábbak és vastagabbak, mint a közfalakat alkotók), a Formica muralis latin nevet adtam neki, persze kizárólag saját használatra. Ezekre a vadonatúj betolakodókra ráillik a szakkönyv tisztaszárnyú fahangyára (Lasius alienus) vonatkozó leírása: a dolgozók 2-4 mm-esek, barnák, a víztiszta szárnnyal rendelkező hímek és nőstények feketék, 3, illetve 8-9 mm nagyságúak. Az élőhely is stimmel, elsősorban a meleg, száraz helyeket kedvelik. Ha ezek a hangyák balszerencsénkre a mi lakásunk falát szemelik ki új otthonuknak, komoly átalakítást visznek végbe a panel belsejében. A kihordott szemcséket tekintélyes kupacokba halmozzák fel a fal tövénél, az erkélyen és a szobában a parkettán, leginkább a szőnyeg alatt. Ha eddig nem vettük volna észre jelenlétüket, a kupacok komoly figyelmeztető jelek. Mikor észleljük az élelemszerző egyedeket lazán kószálva vagy sorban vonulva (mondjuk a szemetesvödör és a nyílásuk közt) és összenyomkodjuk őket, rövid időn belül dühösen rohangáló hangyákkal lesz tele a tájék. A levegő pedig nehéz savanyú szagú lesz a kifecskendezett hangyasavtól. Ilyenkor csak egy érdes feldörzsöléssel bírunk el velük. Ám az igazi meglepetés ezután következik: egy szép nyári napon, estefelé a felszaporodott család kirajzik és megdöbbentő mennyiségben lepik el a falat és a talajt. A nyüzsgő sokaságban számos fekete egyed látható, apróbb hímek és hatalmas nőstények szárnya csillog megannyi apró üveglapként. Eltaposásukkal ekkor ne is kísérletezzünk; egyetlen hatékony szer ellenük a porszívó! Ez a hasznos háztartási gép néhány perc alatt elnyeli az egész hangyatömeget, sőt ha elég erős a motorja, nagy részüket el is pusztítja. A porzsákot mindjárt ürítsük a fürdőkádba és az egészet öblítsük le forró vízzel – így a túlélők is biztosan elpusztulnak. Ilyenkor nincs helye az érzékenykedésnek, különben súlyos árat fizethetünk érte, a szó szoros értelmében. Ezután egy darabig (legalább egy hónapig) még figyeljük a fertőzött falat, mert további hullámokban, immár sokkal kisebb egyedszámú csoportokban, újabb kísérleteket tehetnek hangyáink a kirajzásra. Természetesen ezek után se nyugodjunk meg teljesen, mert ez a hangyafaj rendkívül szívós – mindig akadhat néhány példány (köztük egy nőstény), mely túléli a beavatkozásunkat, s alkalma nyílik új család alapítására. Márpedig ezt közvetlenül régi otthonuk mellett fogják megkísérelni. Ezért, ha ismét észleljük jelenlétüket, haladéktalanul forduljunk rovarirtó szakemberekhez.

ZÁRSZÓ

A panelhangya leírásával véget ért a Hívatlan látogatók című sorozat, melyben a lakásokban, háztartásokban megjelenő ízeltlábúakat mutattuk be. A szoros értelemben vett háztartásokra gondoltunk, beleszámítva a pincét, a padlást, a közvetlenül hozzátartozó kamrákat, tárolókat, de nem vettük figyelembe például a gazdasági udvart, még kevésbé a kertet, hiszen akkor a nálunk honos ízeltlábúaknak szinte egész törzsét be kellett volna mutatnunk, egy összehasonlíthatatlanul nagyobb, ki tudja, hány évig tartó vállalkozás keretében.

Sorozatunk folyamán 36 részben 51 ízeltlábú fajt mutattunk be 44 ábra kíséretében. Most bizonyára sokan elcsodálkoznak: ilyen sokféle „bogár” él otthonunkban? Pedig sorozatunk a teljesség igénye nélkül készült, ha szándékunkban állt volna minden betolakodót bemutatni, legalább kétszer ennyi fajt írhattunk volna le. Amellett nem szóltunk a férgekről (hiszen nem ízeltlábúak), pedig elég szép számban megjelenhetnek nálunk, sőt bennünk (!).

A leírásoknál nem tartottuk magunkat az állatok rendszerébe való besorolás sorrendjéhez, a bemutatott fajok alkalomszerűen követték egymást, az időszakos monotóniát elkerülendő. Némely fajt csak szűkszavúan, másokat viszont részletes leírással ismertettünk attól függően, hogy megjelenésük vagy tartós jelenlétük mekkora hatással van egészségünkre, illetve háztartásunk mindennapjaira.

Reméljük, bővítettük olvasóink ismereteit az otthonainkban előfordul(hat)ó ízeltlábúakról, és tanácsaink alapján sikerül elkerülniük a kényszerű együttélést az önjelölt lakótársakkal. (A szerző)