Palóc lakodalom

Jeles néptánc-szakemberünk, Takács András, januárban volt 75 éves. Mikor ez alkalomból nála jártam, sugárzott az örömtől, s én azt hittem, ez a derű a jó egészségben megélt születésnapnak szól. Kiderült azonban, hogy egy még nyomda szagú könyv okozta az eufóriáját, ami ugyan nem az ő szerzeménye, mégis az ő gyereke! Takács András boldogan tett elém két rendhagyó méretű könyvet, a címük: Palóc lakodalom. Az egyik 1942-ben, előjegyzés alapján, névre szólóan, számozott példányban jelent meg, a másik ennek 2005-ös hasonmás kiadása, kibővítve Takács András előszavával.

Forgatom az elsárgult lapokat, összevetem a régit az újjal, közben hallgatom a könyv történetét: A Kalot Műsorközpont Budapesten 1942-ben Falusi képeskönyvek sorozatcímmel jelentette meg a Palóc lakodalom című könyvet 2000 példányban, olyan elképzelésekkel, hogy az elkövetkezőkben különböző tájegységek különböző jellegű népi szokásait, hagyományait mutatja majd be, ehhez hasonló reprezentatív kivitelben. A háború azonban közbeszólt.

A megjelent I. kötetet, a Palóc lakodalmat, így sok szempontból kuriózumként kezelhetjük: kezdve azzal, hogy egy néprajzi anyag útjára bocsátott szándékként elindult, de a sorozat sose valósult meg. A könyv, melyről a hasonmás kiadás készült, az 513-as számú, s eredetileg a hajdani Népes-koreográfus, Hemerkáné Lágler Olga tulajdona volt, aki 1980-ban Takács Andrásnak ajándékozta, mert szűk családja körében a könyv nem bírt valós értékkel. A második tulajdonos azonban a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tette e könyvritkaságot, mely tartalmát tekintve dalokat, rigmusokat és a lakodalmi szokások gyönyörűséges rajzsorozatát tartalmazza. Szinte hihetetlen, hogy a felsorakoztatott 32 rajz egy 11 éves kislány, a galgamácsai Rácz Veronika munkája, aki az adott faluközösségben élve istenadta tehetséggel figyelte meg és örökítette meg a falusi lakodalom Beköszöntővel, Lánykéréssel, Háztűznézővel stb. induló, Vágótorral, Hívogatással folytatódó eseménysorát, míg bekövetkezik a Kontyolás és Vége a lakodalomnak. Hová lett, mivé lett ez a gyermek az elmúlt 60 év alatt, akinek megadatott, hogy fényképezőgépet megszégyenítő pontossággal tudja kiemelni a lényeget? Falusi utcaképeket, a viseleteket, a parasztember nagy alkalmakra kijáró büszke, egyenes tartását, s azt, mikor, kinek, hol a helye...

A képekhez párosított dalok Manga János, Kerényi György, Sólyom Károly és Bartók János gyűjtéséből valók, ami szintén a kuriózumok sorát gyarapítja, hisz a népdalgyűjtés úttörői voltak ők tájainkon. A közzétett dalok zöme galgamácsi gyűjtés, de vannak Zséréről, Zsitvabesenyőről, Kolonyból, Tildről, Menyhéről származó dallamok is.

A gyönyörű kivitelezésű, bőrkötéses hasonmás kiadvány a Clara Design Studio munkája, az SZK Kormányhivatala, az SZK Kulturális Minisztériuma és Csúsz Péter támogatásával jelent meg, s 2005 decemberében került az olvasókhoz.