Nyer-e A londoni férfi?

Ahogy azt Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál művészeti igazgatója a nemzetközi filmes seregszemle párizsi sajtótájékoztatóján bejelentette: Kelet-Európa visszatér a hivatalos programba, többek között „a legjobb magyar filmrendező”, Tarr Béla új filmjével, A londoni férfivel. A versenyben, Tarr munkája mellett 21 alkotás szerepel még, köztük négy, korábban már Arany Pálmát nyert rendező (Emir Kusturica, Joel és Ethan Coen, Gus van Sant és Quentin Tarantino alkotása, de Cannes-ba tartogatja új filmjét Kim Ki-duk, Michael Moore, Steven Sederbergh, Alekszandr Szokurov és Andrej Zvjagincev is. A fesztivál nyitófilmje a kínai Wong Kar Wai My Blueberry Nights című alkotása lesz, az ismert amerikai dzsesszénekesnővel, Norah Jonesszal a főszerepben. A zsűri elnöke a brit Stephen Frears (Az én szép kis mosodám, Veszedelmes viszonyok, A királynő) lesz, társai között pedig olyan világszerte elismert egyéniségek szerepelnek, mint Orhan Pamuk, a Nobel-díjas török író, Marco Belocchio olasz filmrendező, Michel Piccoli, a francia film nagy öregje, Maria de Madeiros portugál, Toni Colette ausztrál és Sarah Polley kanadai színésznő.

Visszatérve a magyar részvételre: Vezér Évát, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatóját először arról kérdeztem:

Miben látja az okát annak, hogy 1988, vagyis Szabó István Hanussen című rendezése óta nem került be magyar film a cannes-i mustra versenyprogramjába?

Én úgy gondolom, rendkívül nehéz bejutni a cannes-i fesztivál fő mezőnyébe. Ebbe a szekcióba valóban csak kiemelkedő neveket, fontos alkotásokat válogatnak be. Hogy miért kellett csaknem húsz évet várnunk, hogy ismét versenyben lehessünk, arra nem tudnék pontos választ adni, az viszont nem meglepő számomra, hogy Tarr Béla új filmjét most beválogatták, hiszen szerte a világon a mai magyar filmesek közül ő most az egyik legismertebb alkotó. Friss munkájával, a magyar–francia– német koprodukcióban készült A londoni férfivel valóban hosszú csendet tör meg. Korábbi filmjei körbejárták a világot, rangos fesztiválokon hívták fel magukra a figyelmet, s mivel új rendezése rendkívül nehéz körülmények között, francia közreműködéssel készült, kézenfekvő, hogy Cannes tárt karokkal várja.

A londoni férfi forgatókönyvét Georges Simenon regénye nyomán Krasznahorkai László írta, a történet főhőse Maloint, a családos, de teljesen elmagányosodott váltóőr, aki egy kikötői pályaudvar tornyában teljesít szolgálatot. Ott lesz véletlen szemtanúja egy gyilkosságnak, s hirtelen hozzájutva egy csomó pénzhez, a lét alapkérdéseivel, a bűn fogalmával, az erkölcsi értékrend és az élet értelmének problémájával szembesül. A 135 perces fekete-fehér film forgatása Korzika szigetén zajlott kisebb-nagyobb megszakításokkal, s több mint tíz évbe telt, míg az előkészületi munkáktól számítva az utolsó jelenet is filmre került.

Tarr Béla életművének Franciaországban is óriási tábora van, így A londoni férfit is nagy várakozás előzi meg Cannes-ban. A The Village Voice című rangos szakmai lap összeállításai szerint a világ legjelentősebb filmrendezőinek listáján – David Lynch és Wong Kar Wai után – Tarr Béla a harmadik helyen áll, ami óriási elismerés.

Gus van Sant, aki pár évvel ezelőtt Elefánt című rendezésével nyert Cannes-ban, Karlovy Vary fesztiválján felső fokon beszélt Tarr Béla tehetségéről, sőt a mesterének vallja magyar kollégáját.

S milyen az élet? Most együtt versenyeznek.A londoni férfi címszerepét a cseh színész-rendező, Miroslav Krobot játssza, női partnere a neves brit színésznő, Tilda Swinton. A magyar színészek közül kik jutottak jelentősebb feladathoz?

Szirtes Ági és Derzsi János. A film zeneszerzője, Víg Mihály mellett ők is ott lesznek Cannes-ban.

A versenyfilmek mezőnye mellett más szekcióban szerepelnek magyar filmek a mustrán?

Az egyéb szekciókba ebben az évben nem került be magyar film. A fesztivállal párhuzamosan futó országépítő program, a Tous les Cinémas du Monde az indiai, a libanoni, a lengyel, az afrikai, a kolumbiai és a szlovén filmgyártásnak biztosít bemutatkozási lehetőséget. Reméljük, a közeli évek valamelyikében a magyar film is beléphet ezen a kapun.

Erre mondta Serge Sobczynski, a cannes-i fesztivál programigazgatója, hogy „A Magyar Filmunió nagyon jól végzi a munkáját”, hiszen az idei legjobb magyar filmeket már Cannes előtt bemutatták a világban.

Cannes az elmúlt hat évtized alatt folyamatosan figyelt a magyar filmre. Ha csak az elmúlt néhány esztendőt tekintjük: rövidfilmjeinkkel Arany Pálmát nyertünk, a fiatalok pedig az egyéb szekcióban kaptak bemutatkozási lehetőséget. Antal Nimród a Kontroll-lal, Mundruczó Kornél a Johannával, tavaly pedig hárman, Pálfi György a Taxidermiával, Hajdu Szabolcs a Fehér tenyérrel, Kocsis Ágnes a Friss levegővel volt jelen Cannes-ban.

Látta már az idei seregszemle plakátját? Kilenc neves színész és rendező pózol rajta jókedvűen. Bruce Willis, Samuel L. Jackson, Pedro Almodóvar, Souleymane Cissé, Wong Kar Wai, Penelope Cruz, Jane Campion, Juliette Binoche és Gérard Depardieu.

Nyilván ezzel is a fesztivál rangjára, ünnepi hangulatára hívják fel a figyelmet, hiszen az elmúlt hatvan év alatt rengeteg jeles alkotást indított útjára a cannes-i fesztivál. Ennek apropójából mi is készítettünk egy kis füzetet, amely az elmúlt hat évtized során a Cannes-ban bemutatott magyar filmeket tartalmazza.

S miről beszélnek a számok?

Hogy a fesztivál első évétől ez ideig összesen 133 magyar film szerepelt a mustra különböző programjában, s eddig 40 díjat hoztunk el, ebből 5 Arany Pálma, 2 pedig Arany Kamera. Életműdíjat Törőcsik Mari és Jancsó Miklós kapott Cannes-ban.

Lesz az idén is magyar pavilon a Riviérán?

Lesz. Ott bonyolítják majd le tárgyalásaikat a producerek és a forgalmazói ügynökségek. A fesztivállal párhuzamosan futó filmvásáron pedig többek között Szász János Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című friss alkotását láthatják az érdeklődők, a Hungaricom csomagjában pedig olyan filmek szerepelnek, mint a Konyec, a Mansfeld, Az emelet, az S.O.S. Szerelem, sőt bemutatkozik két vadonatúj magyar film is. Novák Erik Zuhanórepülése, amely a szex, drog, pénz és erőszak jegyében mesél el egy nagyvárosi történetet, valamint az első egész estét betöltő, háromdimenziós animációs játékfilm, az Egon és Dönci, amely egy amatőr űrhajós naprendszeri kalandjáról szól. Cannes tehát az idén is széles teret biztosít a magyar filmnek.