Növényeink téli gondozása

A legtöbb szobanövény társaihoz hasonlóan, a téli hónapokban pihenőre kényszerül. Ennek oka általában a fényhiány. Nyáron a délre néző ablakok elviselhetetlenek a növények számára, télen viszont ez a legoptimálisabb hely nekik, mivel itt juthatnak a legtöbb fényhez.

A fény

A színes levelű növények általában fényigényesebbek, mint zöld levelű társaik, s ha nem jutnak elegendő fényhez, elveszítik jellegzetes pirosas színüket és visszazöldülnek. Jól megfigyelhetjük ezt a folyamatot például a közkedvelt krotonnál, más néven csodacserjénél. Tartós fényhiány következtében ugyanis igencsak gyenge, megnyúlt hajtásokat nevel, a növény színtelenné válik, legyengül és fogékony lesz különböző betegségekre. Hasonló eredménnyel kell akkor is számolnunk, ha nem a lakás fényviszonyainak megfelelő szobanövényt vásárolunk, vagy pedig ha a lakás egyik legsötétebb pontjára helyezünk el egy fényigényes növényt. Szerencsére ma már ezen is segíthetünk. Léteznek ugyanis olyan mesterséges fényforrások (például halogén- vagy higanygőzlámpák), amelyek a növények számára hasznosítható fényt sugároznak, ugyanakkor a hagyományos izzókkal ellentétben nem termelnek hőt, ami káros volna a növénynek. Ezekkel a lámpákkal, a téli, fénytelen hónapokat világossá tehetjük, sőt lehetőséget adnak arra is, hogy olyan sötét helyekre tegyünk élő növényt, ahová korábban nem lehetett.

A hőmérséklet

A téli fényhiány mellett sok növény számára a hőmérséklet is problémát okoz. A hagyományos fűtésű családi házakban például nappal és főleg este meleg a levegő, éjszaka, hajnalban viszont teljesen lehűl. Ezt a nagy hőmérsékletingadozást a növények többsége nehezen viseli.

A központi vagy távfűtéses lakásokban néhány növényfaj a magas (20-30 oC-os) hőmérséklet miatt szenved. A fényhiányhoz társuló meleg levegőben nem tudnak pihenőt tartani, emiatt pedig előbb-utóbb legyengülnek. Többek között ezért nehéz a muskátlikat a leandereket és a fuksziát a meleg szobában átteleltetni. A világos lépcsőházakban, ahol a levegő nem emelkedik tartósan 15 oC fölé, sokkal jobban érzik magukat. De a szobafenyő, a citrusfélék, a szobaliliom vagy a ciklámen számára is a 10-16 oC lenne az ideális. Korábban a növényeket a csak minimálisan fűtött verandán vagy hidegházban teleltették át, és nagyon takarékosan öntözték abban az időben. A lakás szellőztetésénél nem árt arra ügyelnünk, hogy ne érje hirtelen beáramló hideg levegő a növényeket. Huzatban ugyanis nagyon könnyen megfázhatnak. Ennek legjellegzetesebb tünete a hirtelen bekövetkező tömeges levélhullás.

Itt érdemes megjegyezni, hogy télen nem igazán tanácsos növényeket utcai árustól vásárolni, hiszen nem megfelelő körülmények között tartják őket. Ezért nagy a veszélye annak, hogy már eleve beteg növényt vásárolunk, amiben aztán már nem sokáig gyönyörködhetünk.

A páratartalom

A lakások többségének levegője a fűtési idényben köztudottan nagyon száraz. Ez különösen igaz a panellakásokra. Az alacsony páratartalom miatt a növények levelei a szélek felől száradni kezdenek, a virágbimbók nem nyílnak ki, lehullanak. A száraz és meleg levegő kifejezetten kedvez sok kártevő szaporodásának (például: pajzstetvek, takácsatkák, tripszek). Ezek a veszélyes kártevők előbb-utóbb tömegesen ellepik a legyengült növényeket, a védekezés pedig nem könnyű ellenük. A levegő páratartalmát sokféleképpen lehet növelni. A legegyszerűbb és a legolcsóbb módszer, ha a fűtőtestre vízzel telt párologtatót helyezünk. A növények leveleinek gyakori permetezésével szintén nagyon jó eredményeket érhetünk el. Sok szobanövény, így pl. az azálea kifejezetten a magas páratartalmat kedveli. Ezeket a növényeket ajánlatos kavicsokkal és vízzel félig töltött tálcára állítani és naponta szobahőmérsékletű vízzel megpermetezni.

A tápanyag-utánpótlás

Végül, de nem utolsósorban ejtsünk néhány szót a tápanyag-utánpótlásról. A növények többségének a téli időszakban nincs szüksége tápozásra. A kedvezőtlen fényviszonyok miatt ugyanis alig-alig tudnak fejlődni, és az életműködésükhöz szükséges tápanyagok földjükbe rendelkezésre állnak. Az alkalmi cserepes virágok (pl. a cinerária, a gerbera, a kankalin, a rózsás meténg) viszont a téli hónapokban is meghálálják a tápozást. Ezzel – optimális viszonyok mellett – némileg meghosszabbíthatjuk virágzásuk idejét. Esetükben virágos cserepesek számára készített tápoldatot használhatunk.

Szobanövények átültetésére a téli időszakban csak akkor van szükség, ha esetleg túlöntöztük vagy túlságosan kiszárítottuk, és a tőzeges föld már nem képes felszívni a vizet. Tapasztalatok szerint az előbbi gyakrabban bekövetkezik. Átültetésnél arra is ügyeljünk, hogy az új cserép ne legyen nagyobb az eredetinél. Ha megfelelően ápoljuk, gondozzuk szobanövényeinket, sokáig gyönyörködhetünk bennük, s ez egyszersmind megnyugvást is nyújt számunkra. (méri)