November a kertben

Telepítésre csak államilag ellenőrzött faiskolából vásároljunk csemetéket. Ezek felelősséget vállalnak a fajtaazonosságért, amit a csemetékre erősített jeltábla igazol. A kiválasztott csemete alanyára is fordítsunk figyelmet, hiszen az alany meghatározza a fa növekedési ütemét és talajigényét is. Kerti telepítésre (a dió kivételével) a gyenge növekedésű alanyon álló csemeték alkalmasak. A ribiszke és a köszméte (egres) telepítéséhez részesítsük előnyben a magas törzsű, oltott csemetéket.

FAÜLTETÉS

A gyümölcsfák ültetésének legmegfelelőbb időpontja a kora ősz, amikor a lomb már lehullott, de komoly fagy még nem fenyeget. Az október végén, november elején ültetett facsemeték gyökérzetén a sebek télen jól behegednek, így a gyökérzet, s vele együtt a facsemete is erőteljes növekedésnek indul. Ha ősszel ültetünk, a koronát nem kell megmetszeni. Ilyenkor csupán a törött, sérült vesszőket távolítjuk el, a tulajdonképpeni metszést tavaszra halasztjuk. Őszi ültetésnél általában nincs szükség kiadós öntözésre, hiszen a téli és a tavaszi csapadék kellőképpen átnedvesíti a gyökérzónát. Persze, ha kimondottan száraz az ősz, nem árt, sőt jót tehet egy-egy vödör víz. Fontos szabály, hogy ne ültessünk csonthéjas után csonthéjast, hanem almatermésűt, és fordítva. (Lehetőleg ne ültessük a fácskát az elődje helyére.)

CSĺRÁZÁS ELLEN

A tárolásra szánt burgonyát kezeljük csírázásgátló Neo Stop készítménnyel. Ha a használati utasítást betartjuk, körülbelül 3 hónapig nem csírázik ki a burgonya. A Neo Stop a szaküzletekben kis csomagolásban is kapható (50 grammos kiszerelésben).

HAJTATOTT ZELLER

A kisebb zellergumókat betakarítás után megtisztítjuk a fertőzött, megsárgult levelektől, csak az egészséges hajtásokat hagyjuk meg rajtuk. Egy nagyobb edénybe vagy cserépbe ültetjük, szükség szerint beöntözzük, bent hideg és világos helyre tesszük, így egész télen át friss zellerzöldet kapunk. A leveleket úgy szedjük, hogy a szívlevelek mindig megmaradjanak, mert így ismét újak fejlődnek. Ezt a módszert egyébként gyökérpetrezselyemnél is alkalmazhatjuk. (A két gyökérzöldség gumóját és gyökerét egy cserépbe is rakhatjuk.)

JÓL TŰRI A FAGYOT

A petrezselyem és a pasztinák fel nem szedett gyökere nem fagy el, és takarás nélkül is általában jól áttelel. (Enyhébb teleken a szalmával, lombbal takart sárgarépa sem fagy meg.) A termés egy részét azért is ajánlatos a talajban hagyni, hogy fagymentes napokon a tél folyamán is lehessen szedni belőlük. Az így áttelelt gyökérzöldség tavasszal szedve frissebb, íze lényegesen jobb, mint a pincében, veremben tárolté. Kora tavasszal ezek adják a legkorábbi szabadföldi gyökérzöldséget, mely jó áron értékesíthető. Az ősszel fel nem szedett petrezselyemgyökér már rendszerint januárban fejlődésnek indul, és február végétől kezdve friss zöld lomb is szedhető róla.

SNIDLING

Hajtatásra a metélőhagyma töveit a hónap elején, a nagy hideg beálltáig szedjük fel. Nyolcas vagy tízes cserepekbe, esetleg tejfölöspoharakba, érett komposztföldbe ültessük. A kétéves metélőhagymatöveket akár 8-10 felé is szét lehet szedni. Az elszáradt, lombjától megtisztított tövek szobahőmérsékleten, a rendszeres öntözés hatására kihajtanak, és néhány hét múltán vágható leveleket adnak. A friss zöldet ollóval minél mélyebben vágjuk le, a hajtatott hagyma többször vágható. Ha a hagymák „kimerültek”, újabb cserepet állítunk be téli termesztésre.

TÉL ALÁ VETÉS

Konyhakertben arra is van lehetőség, hogy november közepén vessük el a sárgarépa és a petrezselyem magját. (Erre leginkább a rövid tenyészidejű, korai fajták alkalmasak.) Változó hőmérsékletű teleken, amikor ebben az időben elvetett mag kicsírázik, s ezt követően nagyon nagy fagyok jönnek, a csírában levő gyökérzöldség elfagyhat. Kis felületen azonban érdemes a késő őszi vetéssel próbálkozni, hiszen veszteség csupán a mag ára lehet. Ellenkező esetben – ha egyenletesen hideg a tél – pedig ebből a vetésből kapjuk a legkorábban szedhető árut.

GYÜMÖLCSFATÖRZSEK

Gyümölcsfák törzsén gyakori jelenség a fagyléc, vagyis a törzs hosszanti irányban való felrepedése. Csapadékos őszi időjárást követő nagyon hideg teleken, havas, de napsütéses időben a gyümölcsfák törzse gyakran megreped. A törzs a hidegben átfagy, a déli órákban a napsütés csak a fa egyik oldalát melegíti fel. A törzs szöveteiben keletkező hőmérséklet-különbség hatására a déli, délkeleti oldalon a törzs felreped, és a repedés a fatestig hatol. Megelőző védekezésként a legjobb megoldás, ha lombhullás után, fagymentes időben, 5-7%-os mésztejjel befestjük, bemeszeljük a fák törzsét. A fehér szín visszaveri a nap sugarait, és nem melegszik fel annyira a fatörzs napos oldala. Ennek a kezelésnek fényvisszaverő hatásán kívül még általános fertőtlenítő hatása is van. Elpusztítja vagy hatásosan gyéríti a törzs repedéseiben búvóhelyet kereső vagy bábozódó kártevőket.

FIATAL FÁK VÉDELME

A kerítés sem véd a nagy létszámú betolakodó társaság, a rágcsálók ellen. A kerítésen belül a fiatal fák törzsét még egyedileg is védeni kell. A nyúlrágás ellen legáltalánosabb a törzsek bekötözése. Erre a célra a legkülönbözőbb anyagokat lehet használni. Az a fontos, hogy a rágcsáló nyúl ne férjen a törzshöz, a pocok vagy mezei egér ne tudja befészkelni magát a kötözőanyagba. Legyen olcsó, könnyen felrakható, és javítás nélkül is dacoljon a téli viharokkal! Csak a perforált kötözőanyag tartható fenn több évig a törzsön. Fontos, hogy a törzs levegőzzön, és érje a permetlé! Ezeknek a követelményeknek a kis lyukbőségű (sűrű szövésű) műanyag vagy drótháló felel meg a legjobban.

SZOBANÖVÉNYEK

A karácsonyi kaktuszt, az amarilliszt már gyakrabban öntözzük. Ugyancsak juttassunk vizet legalább hetenként egyszer a hajtatásra cserépbe ültetett virághagymáknak. Öntözéshez használjunk lágy, szobahőmérsékletű vizet. A karácsonyi kaktuszt a bimbók megjelenése után ne mozgassuk, forgassuk, óvjuk a huzattól, a hőmérséklet hirtelen ingadozásától, szellőztetésnél a közvetlen hidegtől. ĺgy elejét vehetjük a bimbók lehullásának.

A szerző kertészmérnök