Budapesten, a Hagyományok Házában rendeztek Furik Rita és Szűcs Edit jelmezeiből különleges kiállítást.
Népviselet ihlette ruhaköltemények
Az alkotók tizetöt éve dolgoznak a Magyar Állami Népi Együttessel, Mihályi Gábor rendező-koreográfussal, ezt az alkotói folyamatot reprezentálja a tárlat a két jelmez- és kosztümtervező munkáival. Furik Rita és Szűcs Edit különböző koncepcióval, két vizuális nyelvvel tervezett és létrehozott kosztümökkel alakítják az együttes előadásainak látványvilágát. Munkáikkal életben tartják a hagyományokat, de újraértelmezik őket, és ötvözik a kortárs kultúrával. A hagyományos díszítési technikákat, formakincset veszik alapul, elevenítik fel a népi ornamentikával, az egykori anyagokkal. A Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezői számára azonban a legfontosabb szempont, hogy a jelmezek kiemeljék a tánc szépségét, segítsék a dramaturgiai fonalat, hozzájáruljanak a vizuális színpadi varázslathoz. Az örökségül kapott, hagyott díszítő elemek, az anyaghasználat, egy-egy régi, ősi technika felelevenítése mind eszköz a két jelmeztervező kezében.
Furik Rita viselet-szaktanácsadó
Koreográfus-rendezőként, viselet- és jelmeztervezőként vesz részt a Kárpát-medence szellemi, kulturális életében, legjelentősebb amatőr műhelyeiben és hivatásos együttesekben. A gyűjtések, a néplélek világának, érzelmi tudatának feltérképezése és annak aktualizálása határozták meg alkotói útját. Szándéka a gyűjtések, néplélek világának, érzelmi tudatának feltérképezése és annak aktualizálása a hagyományok megtartó erejével és ezeknek az aktuális tartalmaknak az átmentése a következő nemzedéknek.
1986 óta készít koreográfiákat a magyar és külföldi együtteseknek, melyekkel az Országos Gyermek- és Felnőtt Néptánc-antológián találkozhat a közönség.
A Molnár István Országos Koreográfiai Fórumon több alkalommal nyert nívódíjat. Az Örökség Országos Gyermek Népművészeti Egyesület Alkotói Nívódíját 2001-ben kapta meg. Legjobb zenei összeállítás díja, az Erdélyi Hivatásos Együttesek Találkozóján, 2010-ben. A „Legjobb női koreográfus” Foltin Jolán-különdíjával ismerték el munkáját 2009-ben a Szolnoki Országos Néptáncfesztiválon. Tanít, rendez, koreografál és jelmeztervezőként szaktanácsadást is végez.
A viseletbe öltöztetett 32 kirakati babán, illetve az előadásokon készült felvételeken is láthatja a közönség a kosztümöket. Egy-egy felvételen az eredeti, az alkotókat megihlető népviseleteket is bemutatnak, mellette pedig a Mihályi Géza koreográfiáihoz készült „átalkotott” kosztümöket. Néhány ruhán teljes mértékben megjelennek a régi motívumok, néhányon pedig csak egy-két, az egyszerű földi halandó számára a viseleten külön alig-alig felfedezhető, viszont az újraalkotott kosztümökön uralkodó motívum éled újra.
Szűcs Edit iparművész
Budapesten született, Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjas ruha- és jelmeztervező iparművész. Ruhakölteményei viselőiket lényekké varázsolják. Anyagválasztásában szerepet játszik a transzparencia és az irizáló felületi hatások elérése. Öltözékein gyakran rétegzi egymásra az anyagokat vagy tekeredő nyúlványszerű formákat alkalmaz. 1982–1986 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában ötvös szakon tanult. 1986 és 1991 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult ruhatervező-kéziszövő szakon. 1991 és 1993 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetét végezte el. 1996–1997 között az Akademie Schloss Solitude Művészeti ösztöndíját nyerte el. 2002–2005 MOME doktori iskoláján tanult.
1992–1997 között a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskolában, 1994–1996 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Alapképző Intézetében, 1998–1999 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Vizuális Kommunikáció Tanszékén oktatott, 2007-től a MOME textil tanszékének adjunktusa, és a KREA művészeti Iskola oktatója. 1992-től a Matéria csoport tagja. Jelmeztervezőként számos színházi előadásban, filmben működött közre, az Ifjú Szivek Táncszínház Allegro Molto Barbaro című előadásának kosztümjeit is ő tervezte. Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjat 1997–1999 között kapott. Az év legjobb jelmeztervezői díját többször is elnyerte. Vágó Nelly-emlékdíjas.
A látogatók azonban nemcsak a babákon levő és a fotókon megjelenő kosztümöket tekinthetik meg, hanem bepillantást nyerhetnek a jelmeztervezők munkájába, alkotói folyamatába, abba, hogy a népviselet ihlette motívum mily módon teszi teljessé a koreográfus színpadon megjelenő munkáját, a táncosok előadását. Installáció és videós bemutatók idézik meg az együttes előadásainak szinte misztikus színpadi hangulatát. Dömölky Dániel fényképész képein pedig a tánc és a kosztüm viszonyának egy-egy kimerevített pillanatát láthatjuk. A fiktív öltözéktanulmányok a tervezői folyamatnak azokat az állomásait mutatja be, hogyan alakul, fejlődik az alkotó fejében tovább egy-egy jelmez készítéskor megszületett gondolat.
(rend)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.