„Nem én voltam kalandor, a történelem...”

Izgalmas és tanulságos az a beszélgetés, amely Monoszlóy Dezsővel készült, 80. születésnapja ürügyén. Nemcsak az író élete, munkássága a téma, hanem azok az események is, melyeket hányatott sorsa révén megélt. Örök emberi igazságok fogalmazódtak meg a beszélgetésben, rendkívül szuggesztíven, legyen szó öregségről, örökkévalóságról, a művészet értelméről vagy kisebbségi sorshelyzetünk gondjairól, illetve az emlékiratírás kísértéséről. Monoszlóy Dezső költőként és prózaíróként egyaránt könnyed, szellemes csevegő, hihetetlen eleganciával tudja a legpikánsabb témát is kezelni. Nemcsak nagy „mesélő”, akinek mindenről eszébe jut valami, hanem nagy élettapasztalattal is rendelkezik. Amikor a halhatatlanságról kérdezik, egyik versét idézi: „Döntöttél istent / testvért házat / veled már senki sem / gatyázhat / reménytelen / de egymagad vagy / ezt tiszteld / e halhatatlant”. Az emlékirat kérdéséről szólva Thomas Mann jut eszébe, s az aggodalom: „a jók és a gonoszok nomenklatúrájával csak akkor igazságos a gazdálkodás, ha az összehasonlításokból senki sem nyer vagy veszít a másik kárára”. Az erotika tobzódásáról pedig az jut eszébe: „A férfi szemérmesebb, mint a nő. Csak ha alaptermészetéből kivetkőzik, akkor tud fertelmesebbé válni”. A beszélgetéssel együtt – ízelítőként – a költő néhány versét is közli a folyóirat.

A szépirodalmi rovatban olvashatjuk Duba Gyula Hangulatok című írását, Bereck József A foltozóvarga címmel megjelent meseenciklopédiája újabb részleteit, Gyüre Beáta verseit (első bemutatkozását), Deák Katalin tanulmányát Franz Kafka a cseh irodalomban címmel, valamint Alabán Ferenc Európaiság és irodalmi integráció című tanulmányát.

Szalatnai Rezső születésének századik évfordulójára emlékezve közli a folyóirat Filep Tamás Gusztáv előadását, mely a születésnapi szimpóziumon hangzott el. A kritika rovatban Fried István írását olvashatjuk, Demeter Szilárd esszékötetéről, Egy ifjú erdélyi bölcselő esszékötete címmel.

A Margó című rovatban Jakab István a magyarságtudat keresésének gondjairól és módjairól írt Egység a sokféleségben című gondolatébresztő publicisztikájában. A folyóiratot M. Nagy László felvételeivel illusztrálták. (–zsolt–)