Nagyika kampós botja

Nagyikáék a Malom utca 113-ban laktak, csodálatos pici házban, fenyőfából épített nyári lakban. Olyan volt, mint a mesében. A házat óriási udvar ölelte körbe sok fenyő- és gyümölcsfával. A zöldségeskert külön volt kerítve a gyümölcsöstől, mivel nagyiék rengeteg háziállatot neveltek. Kis tó díszelgett a nagy gyümölcsös közepén. Itt lubickoltak szárnycsattogtatva a libák és kacsák, ez volt az ő rezidenciájuk, nádkerítéssel elválasztva a kapirgálóktól, amit csirkék, pulykák és tojótyúkok alkottak.

Én imádtam nagyiéknál egész nap tenni-venni, a homokos játszóban homoksüteményt készíteni, nagyika kiselejtezett süteményes formáiban. Együtt etettük az állatokat darakeverékkel, amit nagyapa daráltatott a szemközti malomban. Péntekenként együtt főztünk. Sóskát pucoltunk, ebből csodálatos leves készült. Nagyika olyan volt, mint a varázsló, térült-fordult és megterült az asztal. Mivel nagyapának kedveskedni akartunk, sütöttünk túrós krémest. Annyira finom volt az illata. Nagyika egy hatalmas szeletet tányérra helyezett, én kiültem a kis sámlira, vártam, kihűljön a túrós csoda.

Pulykasereg csipegetett éppen a kerítés mellett, észrevették tányéromon a kalácsot. Addig rángatták a kertajtót, míg az kinyílott, elkapták tányérom tartalmát.

Én elpityeredve kiáltottam segítségért, miközben elkaptam a pulyka szárnyát. Ráestem. A nagy madár futott velem és a kaláccsal. Nagyika rohant segítségemre, felkapott egy kampós botot, mikor beérte a pulykavezért, a fejére sújtott. Az meg az ütéstől megszédült, elterült a fűben. Nagyika felkapott engem, bevitt gyorsan a konyhába, nehogy bántódásom essen.

A fűben elterülve a hatalmas pulyka.

Ekkor lettünk figyelmesek nagyapó elnyűtt motorjának repegős hangjára. Az erdőről érkezett nagy hátizsák tinóru gombával.

Nagyikának a sok izgalomtól felugrott a vérnyomása, amit nagyapa úgy orvosolt, hogy friss vizet húzott a kútból, lavórba öntötte, ezzel hűtötte felhevült testét.

Mikor nagyika megnyugodott, röviden vázolta, hogyan szaladgált a pulyka, hátán kis Virággal.

Közösen leforráztuk, megpucoltuk és lemértük a pulykát. Bizony 25 kiló és 25 deka volt pucéran.

Késő délután, amikor megérkezett anyácska és apácska, elkészült a csodálatos pulykaleves, gombás sült pulykacomb krumplival és salátával.

ĺgy jár, aki kis Virággal világgá akar szaladni, mesélte nagyika a mennyei lakoma közben.