N. Tóth Anikó kapta a Madách-díjat

Pozsony. Tegnap adták át a Szlovák ĺrószövetség székházában az Irodalmi Alap díjait a tavalyi év legjobb irodalmi teljesítményeiért. A Madách-díjat idén N. Tóth Anikó vehette át Fényszilánkok című, a Kalligram Kiadónál napvilágot látott regényéért. A kötet számos pozitív kritikai visszhangot váltott ki, Gazdag József például a Fényszilánkok szociográfiai hitelességét, a krimihez közelítő, izgalmas történetfűzést, és az olvasó szinte valamennyi érzékszervére ható írásmódot emelte ki recenziójában. „Egyszerűség, cifraság nélkül” – írta róla.

„Nagyon örültem az elismerésnek, mert egy bizonyos időszakra visszamenőleg értékeli a tevékenységemet. Ez az első prózakötetem, ezt megelőzően meséskötetekben és esszékötetben nyilatkoztam meg, ugyanakkor igazából már nagyon régóta regényre készültem. Ezért külön öröm, hogy a kísérletre, a próbálkozásra mindjárt egy ilyen rangos elismerést kaptam. A jövőre nézve ez a díj azt is jelzi számomra, hogy talán érdemes folytatnom” – mondta N. Tóth Anikó. „jelentem / megvagyok / csak épp huzatos / a tarkóm / két golyót kúrt beléje / egy feketecsuklyás állat / csezmeg” – néhány sor Barak László nívódíjjal jutalmazott verseskötetéből, a Retúr a pokolba címmel megjelent gengszterballadából (szintén a Kalligram kiadása). „Barak László, úgymond, trágár verseit bizonyos körökben a jobbik esetben tanácstalanságba hajló megütközéssel, a rosszabbik esetben anatémát kiáltva, azaz radikális ellenállással fogadják, holott a »trágárság« és a deviancia nyelvén szól egy kimondhatatlan témáról érvényesen” – Tőzsér Árpád gondolatait idéztük.

Nívódíjas lett Németh Zoltán A haláljáték leküzdhetetlen vágya című, ugyancsak a Kalligram műhelyéből kikerült verseskötete is. Betegség, kórház, fájdalom, rettegés, halál – ezeket a témákat járják körül Németh Zoltán versei, melyekben van döbbenet, van borzalom, de nála a halál is játék – még ha olykor véresen komoly is. „Precízen rögzít, mint aki operál. Mint aki magát operálja. Jó opera. Három felvonás” – így értékelte a kötetet Kukorelly Endre.

Ugyancsak nívódíjat kapott Kozsár Zsuzsanna Harminchárom apokrif című kötete, amely a NAP Kiadónál jelent meg. „A mű azok közé a szövegek közé sorolható, melyek az evangéliumi történetsorozatot merészebb szemszögből láttatják: elsősorban az emberit, a testit, az intim magánszférát domborítva ki. A másként újramesélt bibliai fejezetek ismert szereplői deheroizált, emberi figurák, nagyon is gyarló tulajdonságokkal s a mai ember lelki problémáival.” (me)