Musicalek világszínvonalon

Max Bialystockot hármas szereposztásban Haumann Péter, Gálvölgyi János és Szerednyey Béla alakítjaMohos Angéla felvételeA budapesti csoda még 1983-ban kezdődött, amikor Szirtes Tamás lemásolhatta a Macskák bemutatóját, s ki gondolta volna akkor, hogy az még 2006-ban is műsoron lesz. 1990-ben komoly per folyt a Madách és a Vígszínház között a Padlás és a Doctor Herz miatt. A pert végül a nézők nyerték, mert két remek előadással gazdagodott a budapesti színházi repertoár, a Padlás szintén máig műsoron van. Az Operettszínház csak jóval később lépett színre ebben a versenyben, de ma már a legkomolyabb ellenfele a Madáchnak. Két éve vitte színre Kerényi Miklós Gábor Presgurvic Rómeó és Júliáját, tavaly a Szépség és Szörnyeteg című mesemusical következett David Merlini trükkjeivel, idén pedig egy ősbemutató. Frank Wildhorn és Jack Murphy Rudolf trónörökösről írott darabja. De az idei év termése a Menyasszonytánc című klezmermusical is, Jávori Ferenc Fegya szerzeménye. A Madách sem tétlenkedett az elmúlt évek alatt, hiszen Webbert házi szerzővé avanzsálták (A szerelem arcai, József és a színes szélesvásznú álomkabát, Az operaház fantomja és a tavaly bemutatott Volt egyszer egy csapat, amelynek a budapesti szövegkönyvét Bródy János jegyzi), s az idén egy 12 Tony-díjat besepert alkotást, a Producereket választották.

A darab sikertörténete még 1968-ban kezdődött, amikor a Producerek című film Oscar-díjat kapott. Három évtizeddel később Mel Brooks Thomas Meehannel színpadi musicalt írt belőle, s ma is hatalmas sikerrel játsszák Londonban. A budapesti változat a londonitól eltérően ún. non replika változat, ami azt jelenti, hogy az alkotók a jogtulajdonostól szabad kezet kaptak egy új verzió elkészítéséhez, mindössze a szövegkönyvhöz és a zenéhez nem nyúlhattak hozzá, bár a budapesti előadás a dalszövegeket is „magyarosítja”.

Totális színházat láthatunk a Madách színpadán, ahol nemcsak a sztárok (Szerednyey Béla, Gálvölgyi János, Haumann Péter, Alföldi Róbert) alakítanak nagyot – az elmúlt években felnőtt egy új musicalszínjátszó nemzedék is (nem véletlenül már a színművészeti egyetemen is külön szakot nyitottak), akiket a közönség is kezd megismerni és megszeretni. Az idén már a közönség által odaítélt Súgó Csiga-díjat is többen megkapták. Dolhai Attila, Mészáros Árpád Zsolt, Szinetár Dóra, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Siménfalvy Ágota vagy a madáchos Nagy Sándor, Sándor Dávid, Szente Vajk, Gallusz Nikolett, Ömböli Pál, Ladinek Judit, Serbán Attila, Balog János s még sorolhatnám az új nemzedék képviselőit, mind kitűnően énekelnek és táncolnak, de a prózai szöveggel sem állnak hadilábon.

A Producerek két üzletember története. Max Bialystock sikersorozata véget ér, a Hamlet, a funny boy című előadása csúfosan megbukik. Ekkor ismerkedik meg Leo Bloommal, a fiatal könyvelővel, aki azt ajánlja neki, hogy a bukással milliókat lehet keresni, csak jól kell azt is menedzselni. A két férfi öszszefog, s kiválasztják a legrosszabb darabot, a legrosszabb rendezőt, s minden adott az igazi bukáshoz. Vagy mégsem? Szirtes Tamás rendező előadása hihetetlen energiákat mozdít meg, Kentaur díszletei egész egyszerűen szenzációsak, tíz másodperc sem kell ahhoz, hogy a színpad átváltozzék, s hol egy menedzseri irodában, hol egy képzeletbeli színpadon, hol egy neonáci nyúlfarmján vagyunk. Maguk a nyulak is aktív szereplői az előadásnak, ahogy szinte minden díszletelem lélegzik, s nincs akadálya annak, hogy egy Rolls Royce limuzin vagy egy szovjet tank begördüljön a színpadra. Amikor a képzeletbeli előadásban Hitler hatalomra jut, elakad a lélegzetünk. A sikerhez hozzájárulnak Vágó Nelly impozáns ruhái és Tihanyi Ákos totális koreográfiái is. Mint már említettem, a szöveg is magyarosításra került, Galambos Attila szabad áthallásokat engedett meg magának, így ne lepődjünk meg, ha Bodri kutyával és magyar klasszikusok szövegeivel találkozunk. Többnyire szellemesek ezek a szövegek, nem utolsósorban a Max által bemutatott darabok címei is (A kék sakál, A bolond hány, Gödörre várva, Az ágy villamosa, Egy lavór víz stb.). Az alkotóknak helyén a humorérzékük is, csak addig a határig mennek el, ahonnan még van visszaút. ĺgy a meleg színházi fészek is megmarad a jó ízlés határai között. Ami mégis kiemeli ezt az előadást a „csak” profi keretek közül, az a remek színészi alakítások. Az általam látott előadásban Szerednyey Béla valószínűleg élete egyik legjobb alakítását hozta, lecsúszott egykori sztárproducere egyszerre szánnivaló, nevetséges, de mindenekelőtt mélyen emberi. Börtönbeli nagy monológja, amikor öszszefoglalja megálmodott, majd valós színházi múltját, remek színházi pillanat. Az est meglepetése számomra Szente Vajk teljesítménye, aki nemcsak énektudásával és táncteljesítményével egyenrangú partnere Szerednyeynek, hanem alakformálásával is. Kissé félszeg, de keserű álmodozásaiból mégis bátran kilépő hétköznapi könyvelője Oroszlán Szonja akcentussal beszélő és bájaiból élő svéd titkárnőjével fergeteges kettőst alkot. De a sikerből oroszlánrészt vállalt Galbenisz Tomasz, Barabás Kiss Zoltán és Lippai László is.

Megjósolható, hogy hosszú évekig lesz műsoron a Madách Színház legújabb remeke, amely mindent tud, amit egy musicalnek tudnia kell. Nemcsak külsőségeiben, hanem emberi mértékkel is egy szívszorító, mégis humoros történetet kapunk a show-biznisz nálunk is mindent eluraló világáról.