Musical a grundon

A Pál utcai fiúkat Hevesi Sándor dramatizálta elsőként a harmincas években a Vígszínház számára, míg a számos későbbi színházi adaptáció közül Török Sándoré emelkedik ki, mely két évtizeddel az első után készült. A legújabb, zenés verziót Dés László zeneszerző, Geszti Péter dalszövegíró és Grecsó Krisztián író, költő neve fémjelzi. A szerzőtrió mai nyelvezetre ültette át a történetet, melyhez modern zenei világot társított, miközben Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is átvette. A darab ősbemutatóját 2016-ban tartották a Vígszínházban, ahol egyébként annak idején Molnár Ferenc háziszerzőként működött. A bemutató óta a Vígszínház töretlen sikerrel játssza a darabot, de számos vidéki színház is színpadra vitte már. Komáromban vélhetően az évad legsikeresebb produkciójára számíthatunk.

A próbafolyamatot casting előzte meg, a meghallgatások alapján alakult ki a Pál utcai fiúk és a vörösingesek csapata, a főbb szerepeket kettős szereposztásban osztotta ki a színház. Játszanak az előadásban gyerekszínészek (a legfiatalabb szereplő 14 éves), a pozsonyi és a budapesti színművészeti egyetem hallgatói, a Jókai Színház színészei, valamint további vendégművészek is.

„Nagyon izgalmas a regény világa: a gyerekszemmel láttatott háború, igazságtalanság, a felnőtté válás… Ezek azok a témák, amelyeket mi is fontosnak tartottunk. De mindig fel lehet fedezni, illetve fel lehet erősíteni más rétegeket. Például: a Pál utcai fiúk a grundon játszanak, de a grund nem az övék. A gyerekek közötti konfliktusnak az a gyökere, hogy nem akarják odaengedni a vörösingeseket focizni. Asszociálhatunk arra is, hogy adott egy ország vagy egy terület, amin belül két embercsoport háborúzik egymással, noha nem kellene, mert ugyanazt szeretnék elérni, csak más eszközökkel – és miközben lényegtelen dolgok miatt csatáznak, nem veszik észre a fő veszélyt. A grundot valaki sokkal erősebb veszi el tőlük. Talán a mindennapjainkból is ismerős a képlet. Ugyanígy, nagyon fontos ebben a történetben az emberség, az emberi törékenység és a gyerekvilág, amit szeretnénk a színpadon megteremteni. A díszlet- és a jelmeztervekkel is ebbe az irányba haladtunk, hogy minden olyan legyen, mintha a néző is gyerekszemmel nézné a grundot. Nem a zord valóságot teremtettük meg, hanem azt, ahogy a gyerekek elképzelik ezt a teret. További fontos motívum Nemecsek belső világa, mindaz, amit átél: nemcsak felülkerekedik saját magán, legyőzi a saját démonjait, hanem megváltja az egész csapatot. A halála nem a végpontja ennek a történetnek, hiszen éppen ez békíti ki a két csoportot, és az a téma, amit ő hozott be a történetbe, tovább él” – mondja az előadásról Rédli Károly rendező.

Rácz tanár urat Fabó Tibor, Janót, a grund őrét Skronka Tibor alakítja. A több mint húsz szereplőt felvonultató előadásban a színpadon láthatjuk többek között Béhr Mártont, Matusek Attilát, Melecsky Kristófot, Szebellai Dánielt, míg Nemecsek karakterét kettős szereposztásban Papp Csaba és Rákos Olivér alakítja. Az előadás díszleteit Szőke Anita tervezte, a jelmeztervek Gadus Erika munkáját dicsérik, a dramaturg Varga Emese.