Először találkozunk Witkiewicz-drámával szlovákiai magyar színpadon, új bemutatót tart a Komáromi Jókai Színház

Witkiewiczet az irodalomtörténet a modern lengyel irodalom alapozó nagy hármasának tagjaként tartja számon (Bruno Schulz és Witold Gombrowicz mellett), de az irodalomelmélet jóval nehezebben találja a helyét. Vagy 40 színpadi művet írt, ebből nagyjából húsznak a szövege maradt fenn. Magyar fordításban 1973-ban jelent meg öt drámája az Európa Könyvkiadó gondozásában. A Hőbörgő János Mátyás Károly magyar ősbemutatót a Szegedi Nemzeti Színház jegyzi (1991), 1996-ban a Katona Kamrájában egy nagyobbrészt főiskolásokból álló csapat vitte színre modernista szürkabaré műfaji megjelöléssel, majd 2003-ban a Veszprémi Petőfi Színház folytatta a sort. Witkiewiczcsel először találkozunk szlovákiai magyar színpadon. 

„A szerzőről tudni kell, hogy egyben képzőművész és fotográfus volt. Ez megnyilvánul a darabban is: snittszerűen dolgozik, képeket rendez egymás mellé nagyon gyors, elrajzolt ritmusban. Nem realista a darab, nem realista az előadás sem – mondja Gardenö Klaudia. – Sokkal képszerűbb az egész, stilizált érzelmekkel és stilizált karakterekkel. Túlzások, gyors tempó: ezek a szerző útmutatásai. A háttérben pedig meg kell teremtenünk egy fiktív népi közeget. Ehhez hozzárendeltünk egy zenei világot: magyar nótákat, amelyek sűrítve hívják elő a nosztalgiát, egyben ellenpontozzák, könnyítik is az anyag súlyát.” 

Hőbörgő falusi gazda. Jobban mondva: disznópásztorból lett falusi gazda, majd bíró, majd képviselő, majd tartalékos főhadnagy, három érdemkereszttel. Hőbörgő egy nap arra eszmél, hogy valami megváltozott, „elromlott” a fejében: már nincs semminemű saját akarata. Előbb az alkoholba menekül, majd kolostorba vonul, hogy megírja a „nagy művet”. De minden kitörési szándék hiábavaló, elnökké választják. „Becsvágyam kielégítése megsemmisítette pszichikai gerincemet. De azért véghezviszem a magamét. Arra még telik az erőmből. Ne féljetek. De valami, amit senki sem ismer, végérvényesen elpusztult bennem. Vagy talán soha nem is volt?” – morfondírozik a beiktatása előtt. 

A komáromi előadásban Hőbörgő János Mátyás Károlyt Olasz István, Hőbörgőné Göbösdi Rozáliát Bandor Éva, Lektorovics Vandát Kádár Kinga alakítja. A további szerepekben Matusek Attila, Skronka Tibor, Rancsó Dezső, Nagy László, Béhr Márton, Szvrcsek Anita, Szebellai Dániel és Molnár Xénia látható. Közreműködik: Lakatos Áron és zenekara. 

Az előadás díszleteit és jelmezeit Gadus Erika tervezte. Zenei vezető Király Miklós, korrepetítor Pálinkás Andrássy Zsuzsanna. A koreográfia Horkay Barnabás munkája, a dramaturg pedig Csikmák Kati.