Mintha tenyerén kínálná a látványt

Hogy mire képes egy vérbeli fényképész egy jó felvételért, ismerjük Robert Capa esetéből, aki fotóiért Vietnamban az életével fizetett. És Capa csak egy a sok közül, hisz mindig akadnak, akik az életüket is hajlandóak kockára tenni csak azért, hogy megörökítsenek egy tovatűnő pillanatot. Ma Afganisztánban, holnap másutt, mindig ott, ahol fegyverek ropognak és olcsó az emberélet.

Aki háborús fotókat csinál, tudja, hogy a bőrét viszi a vásárra. De hogy békeidőben békés témákat fotózva miért hajlandó valaki nyaktörő vállalkozásokban a testi épségét kockáztatni, az már kevésbé érthető. Méry Gábor, aki minden évben egy kalendáriummal jelentkezik, a tavalyinak az anyagát fényképezve magas állványzaton mászkált, lengett ki, így kapta lencsevégre a középkori templomok freskóit, amelyek kifakult színeik, a rossz megvilágítás vagy a magasság miatt lentről szemlélve nem láthatók teljes szépségükben. Méry fotóival közel hozta hozzánk ezeket a szépségeket, helyettünk mászta meg az állványokat. Most helyettünk először helikopterre, aztán repülőgépre szállt, hogy olyan szögből láthassuk a Felvidék legszebb várait, kastélyait, amilyenből legtöbbünknek ritkán adatik meg, a gépmadár ablakából, akkor is csak egy szempillantás erejéig, ami nem elegendő a gyönyörködésre.

Márpedig Méry, aki maga is a szépség megszállott szerelmese, gyönyörködtetni akar. Mert gyönyörűek ezek az épületek és romok, ahogyan belesimulnak a tájba, és teljes egészükben egyetlen pillantással áttekinthetők. Nem zavarnak a részletek, az egészet kapjuk, mintha tenyerén kínálná valaki a remekül megkomponált látványt. És hangulatot persze, mert ezeknek a fotóknak hangulatuk van, mindegyiknek más. Szepes vára például titokzatosan baljós, és valószínűleg nemcsak a horizont sötét árnyainak köszönhetően az. Itáliát idézi, annyira, hogy az ember elfogadná háttérként Simone Martini híres képéhez, ahol Guidoriccio da Fogliano lovagol az általa meghódított két vár, Montemassi és Sassoforte között. Krasznahorka hívogató és picit melankolikus, a pozsonyi vár vaskos és vidám, Lietava egy romantikus téli álom, Bajmóc gyönyörű illusztráció Perrault és a Grimm-fivérek meséihez... Az utolsó oldalon 19. századi metszeteken és a múlt század elején készült fényképeken láthatók a nagy fotókon szereplő műemlékek. Ez a naptár nyugat-európai, tartalmában és kivitelezésében egyaránt. Az ember, ahogy lapozgatja, önkéntelenül felsóhajt: Istenem, ha már minden területen itt tartanánk, ezen a szinten!