Mindenki szívja valaki más vérét

Pirgel Dávid (Herbert) és Sánta László (Albert) különös románcaSárközy Marianna felvételeRoman Polanski még pályája első szakaszában, 1967-ben készítette el a Vámpírok bálja cmű horrorparódiáját, amelyben első feleségével, a később brutálisan meggyilkolt Sharon Tate-tel az ifjú szerelmespárt is eljátszották. Harminc évvel később tért vissza a darabhoz, amikor 1997-ben Jim Steinman angol zeneszerzővel és Michael Kunze német dalszövegíróval közösen elkészítették a darab musicalváltozatát is, amelyet Bécsben, a Raimund Színházban mutattak be kirobbanó sikerrel alig két évvel Karel Svoboda prágai Drakula-előadása után. Ebben az előadásban játszott Kamarás Máté is, aki Herbert szerepét Budapesten is megkapta. Polanski a rendezést is magára vállalta (társrendezője Cornelius Baltus), ahogy tette azt a későbbiekben is. A Vámpírok bálja ugyanis Bécsből eljutott Stuttgartba, Tallinba, Hamburgba, Varsóba, Berlinbe, Tokióba, a Broadwayre, és 2007 nyarán megérkezett Budapestre is. Nem valamelyik musicalre szakosodott színházba, hanem Simon Edit producer a Magyar Színházat választotta-bérelte ki, ahol tavaly júniusban tartották a bemutatót, majd januárban folytatták a sorozatot. A szereplőket is hosszas válogatás után választották ki. Sok új arccal ismerkedhetett meg a magyar közönség, hiszen a már ismert előadók és a Magyar Színház egy-két színésze mellett vadonatúj arcokat is láthatunk az előadásban, amelyet hármas szereposztásban játszanak. Az alkalomra némileg a színház külsőjét is átalakították, és vámpírok meg hatalmas vörös gyertyák várnak ránk az előcsarnokban. A külső, a díszlet és a jelmez Kentaur munkája, s még azok is szájtátva nézik a mindent tudó, mesebeli varázzsal felruházott helyszíneket, akik jól ismerik Kentaur előző tervezéseit. Lehet, hogy ez a budapesti előadás legnagyobb nyeresége. Magát a zeneszerző Jim Steinmant főleg a Meat Loafnak és Bonnie Tylernak írt dalairól ismerhetjük. Tyler egyik nagy slágere, a Total Eclipse Of The Heart az előadásban is elhangzik. Michael Kunze pedig Lévay Szilveszter állandó szövegírója, s a Budapesten is játszott Elisabeth és Mozart mellett együtt „követték el” a Bécsben most bemutatott Rebeccát. Kunze együtt dolgozott Karel Svobodával a Raszputyin című musicalen is, amely Svoboda tragikus halála miatt befejezetlen maradt.

Polanski története a 19. század végén játszódik Erdélyben, bár a darab hősei inkább XX. századi különcöket idézik. Abronsius professzor – akinek alakjában egyér?tel?műen Einsteinre ismer?(het)ünk – vámpírok után kutat a vadregényes, havas Kárpátokban. Némi bonyodalom után meg is érkezik kétbalkezes, de vágytól és érdeklődéstől felajzott ifjú asszisztensével, Alfréddal egy hegyi fogadóba, ahol – miután sikeresen kiolvasztották őket – ételt és szállást is kapnak. A fogadóban mindenki fokhagymafüzért visel, de elővigyázatosságból hevesen tagadják a vámpírok létezését. A fogadós, Chagal a felesége ágyán kívül, a szolgálója, Magda ágyát is sűrűn látogatja. Lánya, Sarah ajtaját viszont beszögezi, hogy Krolock gróf, aki már régebben szemet vetett a lányra, ne férkőzhessen hozzá. Sarah-ba szerelmes lesz Alfréd is, de úgy tűnik, Krolockkal szemben szemernyi esélye sincs. Krolock – az apa minden óvintézkedése ellenére is – bálba hívja Sarah-t, aki nem tud ellenállni a kísértésnek. Az apa hiába indul segítségére, látszólag nincs menekvés: aki belép Krolock kastélyába, csak vámpírként távozhat. Abronsius professzor azonban nem adja fel, Alfréddal útnak indul, s meg is érkezik Krolock meseszép erődítményébe, ahol már nagyban készülnek a bálba. Itt még Krolock fia, Herbert is bonyolítja hőseink életét, aki Alfrédot üldözi szerelmével. Teljes a káosz, Sarah kiszabadítása és a vámpírok eliminálása mégis sikerülni látszik. Vagy mégsem?

A musical magyar szövegét az a Miklós Tibor írta, aki előzőleg lelkesen azt írta a Vámpírok bálja zenéjéről, hogy az a rockmuzsika és a Gilbert–Sullivan-operettek dallamvilágának jóízű keveréke. Roman Polanski egy percig sem hagyja a nézőket unatkozni, van mit nézni és hallgatni. A vámpírok köztünk járnak-kelnek a nézőtéren (egy kisfiú meg is rémül mellettem), mégis tudjuk, hogy egy pillanatig sem kell az előadást komolyan venni. Ahogy egy jó musicalhez illik, rengeteg humoros elemmel fűszerezik a cselekményt (elég, ha a Sarah által Alfrédnak ajándékozott szivacsra gondolunk, amely később is fontos szerepet kap még) vagy Abronsius professzor csetlés-botlásaira – ez utóbbi akkor éri el a csúcspontját, amikor a professzor vámpírűzés közben felakad egy szögre, s így hiába az alkalmas pillanat vámpírölésre, azok sértetlenül nyughatnak tovább szarkofágjukban. A rendező a horrorisztikus jeleneteket is kordában tartja, annyi vér folyik, amennyi elengedhetetlenül szük?séges, s megbízik a nagyvonalú koreográfiában (Dennis Callahan), s a többé-kevésbé igen magas színvonalú színészi játékban. Az általam látott előadás szereplői közül is ki kell emelni az Abronsius professzort alakító Jegercsik Csabát, a közönséges halandóként és vámpírként is visszatetsző Chagal szerepében Pavletits Bélát, s az ágrólszakadt Alfréd szerepében Sánta Lászlót. Krolock gróf szerepében Nagy Sándort láthatjuk, aki először kapott negatív figurát a sok-sok érzelmes, szeretetreméltó fiatalember után, ám ebben a szerepben is képes megmutatni a gonosz álarc mögött az emberit, s amikor elénekli az El nem múló vágy című slágert, megértjük Krolock tragédiáját is.

Az előadásnak már megjelent a zenei felvétele is, amely nemcsak Magyarországon siker, de német és angol toplistákon is előkelő helyen szerepel. Aki szeretné élőben látni ezt a magyarországi viszonyokhoz képest is igencsak igényesen kiállított, szemet és fület is megbabonázó előadást, legközelebb júniusban teheti azt meg.