Miheztartás végett – szigorúan komoly

12. Amidőn pedig feredőbe mégyen, köteles az ura ott nagy alázatossággal néki udvarolni, és minduntalan megmutatkozni, ha volna-é kedve valamit inni vagy enni. Úgymint: sült kappant, töltött galambot, sült halat, egypár héringet, melyek egymásra keresztben rakattak. Ilyenképpen tízféle étele lészen. Azután stiglicmadarakat, pacsirtákat, húros rigókat és válogatott verebeket, melyeket elmetélvén nékie szépen a szájába rakosgasson, s emellett szorgalmatosan kínálgassa a finom ízű borocskával.

13. A ház körül minden dolgot szorgalmatosan végbevigyen, amit a felesége parancsol, hogy semmi panasz ne légyen. És ha az asszonykának kedve tartja más férfiakkal beszélgetni, tréfálódni és játszani, ezt az ura néki jó szívvel megengedje, ő ezért éppen ne morgolódjon, mivel az asszonykának úgy tetszik.

14. Minden ember azon legyen (ha magának úgy tetszik), hogy a feleségét se szóval, se cselekedettel meg ne haragítsa (ha enélkül ellehet), hanem minden szorgalmatosságát arra fordítsa, hogy már gondolatját is értse, és tudja, és parancsolat nélkül mindent végbevigyen, hogy az aszszonyka meg ne bosszonkodjon, és valamely betegségbe ne essen. Továbbá, hogy minden jószágában hatalma s birodalma légyen, és mindenben kedve szerént cselekedjen.

15. Ha az asszonykának kedve lenne szerettebéli férfiakkal jádzani – úgymint kártyával, kockával, dámával s effélékkel –, ámbár ez pénzben vagy pénzbéli értékben légyen is, azt az ura néki meg ne tiltsa (ha akarja).

16. Ha valaki e feljebb említett cikkelyek ellen vét, vagy ha feleségének parancsolatját általhágja, tehát hatalmában vagyon, hogy magamagának bírája légyen (ha az ura megengedi), és az urát éhséggel, szomjúsággal, álomtalansággal vagy amit örömest szenved, büntesse, úgy hogy egész héten se egyék meleg levest, vagy ha a vétek súlyosabb volna, tehát hatalmában vagyon, hogy a nadrágját lehúzza (ha azt végbeviheti), és vesszővel megsubrálja.

17. Mindaddig tartson a büntetés, míglen az ura néki megfogadja, hogy mindenekben kedve szerént tészen. Azért eltökélett akaratunk, hogy az asszonyoknak tetszések s kívánságok szerént tegyünk, s kinek-kinek rendéhez képest engedelmeskedjünk. Hogy pedig a mi felenyájunkat se sértsük meg, tehát tudtokra adatik, hogy csak azon asszonyságok élhetnek ezen privilégiummal, kik az uralkodást teljességgel szomjúhozzák, akik pedig a fő kormányzást az uroknak engedik, azok ide nem számláltatnak.

Az asszonyoknak birodalma elége,

S így lőn privilégiumoknak is vége.

Kónyi János: Az asszonyoknak igazságok és privilégiumok (1782)