Megjelentetik Gyarmati Fanni naplóját

MTI-HÍR

Budapest. Decemberre tervezi megjelentetni a Jaffa Kiadó Gyarmati Fanninak, Radnóti Miklós költő özvegyének naplóját, amelyben házas életük éveinek eseményeit rögzítette 1935-től egészen a költő újratemetéséig, 1946-ig.

Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, a kézirat szerkesztője elmondta, hogy a napló létezéséről a 2000-es évek elején értesült, amikor Gyarmati Fanni megkérte őt, hogy segítsen rendet rakni az iratszekrényében. Ekkor került elő a vaskos kézirat, az özvegy azonban leszögezte, hogy a naplót haláláig senki sem olvashatja.

Az idén februárban elhunyt Gyarmati Fanni a kutató szerint nem szeretett naplót írni, csupán azért rögzítette napjaikat, hogy „megmaradjon, ami Miklóssal történt”. Ferencz Győző ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szöveget sosem szánták a nyilvánosságnak, inkább azért született, hogy ők maguk öregkorukban fel tudják majd idézni, mi történt a vészkorszak idején. A kéziraton Gyarmati Fanni élete végéig dolgozott, javítgatta, időnként szerkesztette – fűzte hozzá az irodalomtörténész, megemlítve: az özvegy felhatalmazta őt, hogy azt kezdjen a dokumentummal a halála után, amit akar.

A kutató szerint a napló többrétegű műként értelmezhető: egyrészt megismerhető belőle Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasélete, emellett komoly irodalomtörténeti értéke is van, hiszen bemutatja, milyen baráti társaság vette körül őket és milyen irodalmi élet zajlott Magyarországon. Ferencz Győző hangsúlyozt, hogy a mű nemcsak az irodalomtörténet szempontjából lehet jelentős, hanem a holokauszt-kutatás és a feminista irodalom szempontjából is, mivel Gyarmati Fanni ahhoz a generációhoz tartozott, amelyben először jelentek meg a „dolgozó nők”.

Ferencz Győző kitért arra is, hogy a naplóírás esetlegességei ellenére egyértelmű: 1946-ra Gyarmati Fanni íróvá vált, a rövid, tényközlő bejegyzések helyett egyre több az önreflexív szöveg. A kutató ugyanakkor rámutatott: a naplóíró nem fukarkodott a minősítésekkel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valóban nem a nagy nyilvánosságnak szánta a szöveget.