Megjelent egy fénycsík az arcán

Az első Krencsey Marianne volt, a Liliomfi főszereplője, aki később több legendás filmben játszott. A második feleség is színésznő volt: Dőry Virág. A harmadik már civil, tizennégy évesen bébiszittere Dőry Virág Huszti Pétertől született gyermekének, a Makk-házban. Nyolc évvel később, miután a rendező már elvált a színésznőtől, az utcán találkozott a volt bébiszitterrel, aki akkor már csinos, fiatal hölgy volt, Makk Károly pedig már majdnem hatvanéves. Összekötötték az életüket, és született két gyermekük. Válásuk után hozta össze az élet a Kossuth-díjas filmalkotót Hannával, aki hat évvel a rendező halála után azt mondja: „Szeretek Makk Károlyné lenni.”
 
Melyik volt az első „közös” filmjük, amelynél már ott állt Makk Károly mögött?

Az Egy hét Pesten és Budán. Kanadában sok mindent megtanultam, és automatikusan jött, hogy segítsek neki. Angol volt ugyanis a film egyik producere, aki már A játékosban is dolgozott Károllyal. Ő beszélte rá, hogy csináljon filmet a 89 utáni magyarországi változásokról. Mivel angolul majdnem anyanyelvi szinten beszélek, rengeteget segítettem Károlynak a hivatalos levelezésben, tárgyalásokban. Valahogy belefolytam a film munkálataiba. Rettenetesen élveztem az egészet, hiszen közelről figyelhettem Darvas Iván és Törőcsik Mari játékát.
 
Törőcsik Mari az utolsó filmjében, az Így, ahogy vagytokban is megjelenik.

Károlynak egyik kedvenc színésznője volt. Nagyon szeretett vele dolgozni. Értették egymást. Darvas Ivánnal is szoros kapcsolatban volt. Van otthon, a falon egy bekeretezett újságcikk, amelyet Darvas Iván írt Károly 60. születésnapjára. Egészen röviden arról szól, hogy amikor az 56-os események után Iván kijött a börtönből, nem volt se pénze, se lakása, Károly pedig egy másfél szobás lakásban élt. Felajánlotta neki, hogy lakhat nála, sőt még pénzt is adott neki. Nála jobb barát nincs a földön – írta Iván. – Ez egy életre szól. Azt nem mondom, hogy Károly minden színésznőjével meghitt kapcsolatot alakított ki, de a rendezők mégis inkább a színésznőkhöz kerülnek közelebb. Más szakmában is a kollégák között születik hasonló kapcsolat. Tőlem néha még ma is megkérdezik, nem zavar-e, hogy Károlynak annyi női barátja volt? Ezen mindig meglepődöm. Miért zavarna engem olyasmi, ami azelőtt történt, hogy én ezt az embert ismertem? És vagy bízom a másikban, vagy nem.
 
Törőcsik Marival Cannes és Mar del Plata fesztiválján is együtt töltött néhány napot Makk Károly.

Cannes-ban, a Szerelem bemutatóján Darvas Lili is ott volt, Mar del Platába Marival utazott. A nagy siker mellett ott egy földrengést is megéltek. Egyszer csak minden elkezdett remegni az asztalon. Mari teljesen kétségbeesett. Szóltak nekik, hogy álljanak az ajtókeret alá, mert az az egyetlen biztonságos hely a szállodai szobában. Hosszú percekig rengett a föld. A végén vették észre, hogy a pincérrel és a szobalánnyal együtt négyen lógtak az ajtókereten.
 
A Szerelmet a Cannes Classics sorozatban 2016-ban is levetítették a fesztiválon. Törőcsik Mari, leromlott egészségi állapota miatt akkor már nem ülhetett repülőgépre. Makk Károly pedig, ezt ő maga mesélte el, ugyanabban a szmokingjában hajolt meg az ünnepi vetítés után, mint 1971-ben.

Ő erre nagyon büszke volt. Belefért a régi szmokingjába. Örömmel töltötte el az is, hogy szépen restaurálták a filmet, így kiváló minőségben vetítették. Tóth János operatőr hihetetlen tökéletességgel fényképezte ezt a fekete-fehér filmet. Ha szemügyre veszünk egy megállított kockát, még a szoba falán is tűpontosan látunk mindent. Óriási sikere volt a felújított bemutatónak Cannes-ban. Szép idő volt, nem esett az eső, elindultunk a delegációval, de lépten-nyomon megállítottak bennünket. Károlynak volt egy csodálatos képessége. Nagyon tudott mesélni, amivel mindenkit lenyűgözött. Lehet, hogy elsőre engem is ez fogott meg benne. Pillanatok alatt a bűvkörébe került az ember.
 
Diana hercegnőre is nagy hatással volt, aki magyarországi látogatása során kiment a Magyar rekviem forgatására. Hogyan került sor erre a rendhagyó találkozásra?

Akkor még nem voltunk együtt, de Károly mesélt az eseményről. A Dosztojevszkij regénye nyomán született A játékos forgatásakor megismerkedett a budapesti angol nagykövettel, és barátságot kötöttek. Nyolcvankilenc után vagyunk jóval. Az angol nagykövet állt elő azzal a javaslattal, hogy mi lenne, ha az éppen Magyarországon tartózkodó Diana hercegnőt meginvitálnák egy filmforgatásra? Nagyon szerette ugyanis a művészeket, a kicsit különleges embereket. És megszervezték neki a látogatást a pasaréti filmgyárba. Megjelent a helyszínen két elegáns úr sötét öltönyben, nyakkenőben, megkérték Károlyt, mutassa meg, hol lesz a forgatás, hol áll majd a kamera, hol lesznek a színészek, és lépésről lépésre átfésültek mindent. Majd megköszönték, és elmentek. Később derült ki, hogy ők voltak a biztonságiak, akik pontosan felmértek minden szöget, szegletet. Diana hercegnőnek aztán letettek egy széket a bejárathoz, és onnan nézte a jelenetet. Az 56-os forradalomról szól a Magyar rekviem. Cserhalmi György, a történet főhőse már börtönben ül, ott volt egy monológja a cellában, szalmazsákon. Gyuri élete talán legjobb perceit produkálta. A felvétel végén Károly hátrafordult Diana felé, és látta, hogy könny csordult le az arcán, pedig egy büdös szót nem értett magyarul.

Arra a kérdésre, hogy melyik a kedvenc Makk-filmje, ön mit szokott válaszolni?

Hogy még mindig a Megszállottak, ami nem egy nagyon ismert Makk-film. Két férfi barátságáról szól, amit elképesztő módon sikerült ábrázolnia Károlynak és a két színésznek, Szirtes Ádámnak és Pálos Györgynek. Külön érdekessége az alkotásnak, hogy Károly egy vonalas film elkészítésére kapott megbízást, de mivel sosem állt be a megadott irányba, nem az lett belőle. Naponta írták át a forgatókönyvet. Bugacon, a semmi közepén forgattak. Ott sütötték a szalonnát, bográcsban főzték a paprikás krumplit. Egészen kivételes hangulatban dolgoztak, s talán azért is sikerült ezt a filmet jól megcsinálni. Két férfi szex nélküli szerelme ez a film. Az alkotás is egyfajta szerelem. Belső kielégülés.
 
A Galgóczi Erzsébet Törvényen kívül és belül című regénye nyomán forgatott Egymásra nézve már két nő szerelme az 56-os forradalom tükrében. Két nagyszerű lengyel színésznő, Grazyna Szapolowska és Jadwiga Jankowska-Cieslak mondott igent a szerepre, mivel magyar színésznők nem vállalkoztak a feladatra, hiszen a testi érintkezést is ábrázolniuk kellett volna.

Cseh és szlovák színésznők között is kereste Károly a szerepekre legmegfelelőbb jelölteket, de a végén Varsóban találta meg őket. Hiteles játékukkal a cannes-i fesztivál közönségét is lenyűgözték, Jadwiga meg is kapta a legjobb női alakítás díját.
 
Makk Károly halála óta hol tölt több időt? Budapesten vagy Kanadában?

Károly elmenetele után többet voltam itthon, mint Kanadában. Nehéz volt a szívemnek. Akkor kezdett változni a helyzet, amikor visszamentem Kanadába. A távolság gyógyír lett a lelkemnek. De nélküle még mindig nem könnyű az ittlét. Toronto gyönyörűen becsomagolt része az életemnek. Pedig Károly nem szeretett ott lenni. Kétszer volt kint nálam, még a kapcsolatunk elején. Mivel angolul nem tudott úgy kommunikálni, mint itthon, az anyanyelvén, nem igazán érezte felszabadultnak magát. Azt sem szerette, ha én mentem el. Két nappal később már hívott, hogy mikor jövök vissza. Karcsi, most érkeztem, mondtam, miközben tudtam, hogy ő már nagyon vár haza. Én azt a lakást Budán valahogy soha nem kedveltem. A mi igazi otthonunk Badacsonyban volt. Azt együtt teremtettük meg. Közösen terveztük, bútoroztuk be. Én ültettem mindent a kertben. Sok időt töltöttünk ott.
 
Az a pillanat, amikor rájött, hogy végleg elment…

… megvan! Károly egy nap elesett. Eltört a combnyakcsontja. Kórházba került. Nem sikerült az operáció, pedig mindent megpróbáltak. Szólt az orvos, hogy vigyem haza, nem úgy néz ki a dolog, hogy rendbe jön. Otthon jobban fogja érezni magát. Bennem még akkor sem merült fel, hogy el fog menni, pedig a kilencvenkettedik évében járt. Fiatalos volt, és annyira szerette az életet! Minden pillanatát élvezni tudta. Nekem ez nehezebben megy. Én mindent kritikusan szemlélek, és mindenben a tökéletességre törekszem. Ő el tudta fogadni a dolgokat. Kiállításról jöttünk hazafelé, a Kolosi téri piacon akartunk venni valamit. Átfogtuk egymás derekát. Mindketten farmerben voltunk. Sütött a nap. Furcsa hangulata volt a pillanatnak. Károly, létezik, hogy ez a boldogság? – kérdeztem tőle. Visszanézett rám, és csak annyit mondott: Én is nagyon szeretem magát! Mert hol magázódtunk, hol tegeződtünk. Ez is egy szép játék volt köztünk. De amikor hazavittem a kórházból, ápolónőt kellett fogadnom hozzá. Sokat segítettem neki, mert a kórházban mindent megtanultam. Károly egy reggel próbált kikelni az ágyból, de valahogy nem sikerült neki. Az ápolónő szerint ez volt az a pillanat, amikor elfogadta a helyzetét. Vagyis feladta. Kora délután még aludt egy kicsit. Bementem hozzá a szobába, és azt vettem észre, hogy nem lélegzik. Fel sem fogtam, hogy ez mit jelent. Szóltam az ápolónőnek, hogy jöjjön be gyorsan. Ő már látta, mi történt. Gyertyát gyújtott, leengedte a redőnyt, és abban a pillanatban megjelent egy fénycsík Károly arcán. Mintha egy fejgép világította volna meg a magasból. Akkor jött a döbbenet, hogy elment. A lányom megszólalt, hogy anyu, most üzent neked! Még a halálát is megrendezte. Erőt, energiát, végtelen szeretetet kaptam tőle az alatt a huszonegy év alatt, amit együtt töltöttünk. Azóta úgy érzem, kivettek belőlem valamit, ami nem pótolható.

A szerző a Vasárnap munkatársa