Még pár nap, és jönnek a Rokonok

Csányi Sándor két filmben is szerepel a szemlén: a Rokonokban és a Csak szex és más semmibenOláh Csaba felvételeAmi ez utóbbit illeti: 2005-ben a világ több mint négyszáz fesztiválján 998 alkalommal szerepelt magyar játék-, rövid- és dokumentumfilm. Vagyis háromszor annyi, mint tíz évvel ezelőtt, ami köszönhető a világszerte gyors ütemben szaporodó nemzetközi mustrák számának is. A csaknem ezer fesztiválszereplés azonban nem minden esetben jelentett versenyrészvételt. Azt 233 alkalommal kapta meg a magyar film, ami ugyancsak komoly eredmény. Akárcsak a díjak száma. 2005-ben Európa, Amerika, Ázsia és Afrika különböző fesztiválján 104 magyar alkotás nyert kézzel fogható elismerést. A legtöbb díjat (tizenkettőt!) a Nobel-díjas Kertész Imre regénye alapján, Koltai Lajos rendezésében készült Sorstalanság kapta, amely Oscar-díjra is komoly eséllyel aspirál. Fliegauf Benedek Dealerjét, Pejó Róbert Dallas Pashamende című rendezését, a Gauder-Novák páros Nyóckerjét és Mundruczó Kornél Johannáját ugyancsak több fesztiválon díjazták a világban, a rövidfilmek mezőnyében pedig Kenyeres Bálint Before Down című alkotása áll az első helyen – tizenegy külföldi elismeréssel. Moszkvában és Szentpéterváron, Berlinben, Cannes-ban és Sevillában Szabó István, Jancsó Miklós és Tarr Béla kapott életműdíjat, amellyel ugyancsak a magyar film jó hírnevét öregbítették a világban.

A január 31-én kezdődő és február 7-ig tartó 37. Magyar Filmszemlén huszonnégy játékfilm, negyven dokumentumfilm, valamint huszonnyolc kísérleti és kisjátékfilm indul a versenyben. Mint minden évben, az idei nyitóünnepségen is kiosztanak néhány életműdíjat. Agárdy Gábor színművész sajnos személyesen már nem veheti át a díjat, A gyertyák csonkig égnek című Márai-regény tévéfilmváltozatában, Iglódi István rendezésében viszont láthatja őt a szemle közönsége. Életműdíjat kap Dargay Attila is, aki Gusztáv-sorozatával, Pom-pom meséivel és A nagy ho-ho-horgásszal vált ismertté, Szaffijával pedig elismerő oklevelet nyert Los Angelesben. Ugyancsak animációs filmrendező kapja A Mozgókép Mestere címet: Nepp József, aki társalkotója volt a népszerű Gusztáv-sorozatnak és a Mézga Aladár különös kalandjainak.

Az idei szemle első két napja a dokumentumfilmé lesz, s csak ezt követően kezdik el a játékfilmek vetítését a Millenáris Központban, a mamut bevásárlóközpont termeiben és az Uránia mozipalotában. Janisch Attila, a szemlebizottság elnöke kiemelte: bemutatkozási lehetőséget teremtettek egy új műfajnak, a „videodiscónak” is, jövőre pedig a Trafó mozgásszínházi filmprodukcióit és a Műcsarnok videoinstallációit is besorolják a programba. A négyfős játékfilmes zsűrinek most először külföldi tagja is lesz, hiszen nem egy alkotás nemzetközi koprodukcióban készült.

A huszonnégy versenyfilm mellett tíz játékfilmet információs szekcióban láthatnak majd a nézők.

Nyitófilmként Szabó István rendezését, a várva várt Rokonokat vetítik, amely csaknem 500 millió forintból készült Csányi Sándor, Tóth Ildikó és Eperjes Károly főszereplésével, s többek között Molnár Piroska, Pindroch Csaba, Marozsán Erika, László Zsolt, Oleg Tabakov és Jiří Menzel részvételével. Több éves szünet után jelentkezik Bacsó Péter (De kik azok a Lumnitzer nővérek?) és Incze Ágnes (Randevú), elkészült a „hukklés” Pálfi György új filmje, a Taxidermia, s Hajdú Szabolcs tornászokról szóló Fehér tenyere. Gárdos Péter, aki tavaly A porcelánbabával aratott komoly szakmai sikert, most Az igazi Mikulással, Tímár Péter A herceg haladékával, Mundruczó Kornél a Johannával, Kapitány Iván a Kútfejekkel száll ringbe.

Az elsőfilmes rendezők között olyan nevek szerepelnek, mint az eddig színészként ismert Bagó Bertalan (Vadászat angolokra), Bollók Csaba (Miraq), a rendezést Londonban, forgatókönyvírást pedig Los Angelesben tanult Goda Krisztina, akinek Csak szex és más semmi című vígjátékát már nagy sikerrel vetítik a mozik. A történet két főhőse két harmincas barátnő. Egy csinos színházi dramaturg (Schell Judit) és egy nem kevésbé vonzó színésznő (Dobó Kata), akik testi-lelki-szellemi értékeiket villogtatva keresik az igazit. Aki el is jön egy ifjú amorozó (Csányi Sándor) alakjában, ám a nagy egymásra találásig hosszú és bizony hepe-hupás út vezet.

Közönségdíjban már most részesülhetne a film, de hogy miképpen dönt a szakmai zsűri, s hogy határvonalat húz-e művészfilm és közönségfilm között, az majd az elkövetkező napokban fog kiderülni.

Egy biztos: a magyar film, nagy erőfeszítések árán, kijutott a kátyúból. Harmincnégy alkotás egy év alatt nem kis teljesítmény. De mint tudjuk: nem a mennyiség, a minőség a fontos. A végső „diagnózisra” pedig még várnunk kell egy kicsit.